Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt), a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette az 1378-ban.

A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált és elnéptelenedett a falu is.

Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található.

Legutóbbi zalai repülésünkkor kíváncsiak voltunk, hogy Rezi várában hogy haladtak a felújítási munkálatokkal. Már többször repültünk a vár felett, ezért is jó a légifotózás mint eszköz, mely dokumentálja a munkálatokat.

A majki apátsági templom alapkőletételekor a szokásos dokumentumok mellé egy halat is elhelyeztek, ezzel is kifejezve, hogy a szerzetesrend tagjai milyen komolyan veszik a hallgatási fogadalmukat. A szigorú rend szerint élő férfiközösség tagjai a napi imák elmondásán kívül csak évente kétszer, húsvétkor és karácsonykor válthattak szót egymással. A majki remeteségben csak rövid ideig éltek az öltözetük alapján fehér barátoknak is nevezett szerzetesek, de a krakkói Bielanyn ma is működik egy kamalduli kolostor.