Fotópályázat — tizennyolcadik forduló — értékelés
„Ünnepi díszben” volt a címe az első tematikus hónapnak megújult pályázatunkon. Azért írom le ezt, mert úgy gondolom, többen is most ebben az értékelésben olvassák először, hogy egyáltalán tematikája volt ennek a hónapnak. Vegyes érzelmekkel néztem végig a beérkezett képeket. Nagyon örültem annak, hogy ilyen sok kép érkezett. A pályázat megújításának legfőbb célja az volt, hogy tágítsuk azt a kört, akik részt vesznek rajta, hogy olyanok is küldhessenek képeket, akik nem vesznek részt a műemlékem.hu játékában, de érdeklik őket a műemlékek, a műemlékvédelem, tágabb értelemben az épített örökség. Tematikussá pedig azért tettük, hogy ne az almát kelljen összehasonlítani a körtével (megnéztem, mintegy hetven államilag elismert almafajta létezik hazánkban, szóval nem sokat könnyítettünk a helyzetünkön). Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha ezt a hónapot kísérleti hónapnak tekintenénk, amikor kiderülhetnek az új rendszer hiányosságai.
Az első az, amit nagyon sajnálok, hogy nem működött a képekhez való hozzászólás lehetősége, ezt én mindennél jobb moderálási lehetőségnek tartanám. Úgy gondolom, ha a hozzászólók jeleznék valakinek az első feltöltött fotója után, hogy a kép nem ide való, mert nem a témához kapcsolódik, vagy mert nem szerepel rajta semmilyen épület, vagy építmény, akkor a következő képét már nem töltené fel az illető. Szándékosan nem műemléket írtam, annak ellenére, hogy a honlap címe is jelzi, hogy elsősorban műemlékeket szeretnénk a képeken látni, de korábban megállapodtunk, hogy a modern építészet alkotásaiból is lehet egyszer műemlék, (de szerencsére nem mindegyikből lesz az), ezért toleránsak vagyunk akkor is, ha nem műemlék az épület.
A másik kérdés, hogy a külföldön készült képekhez hogyan viszonyulunk. Nálam előnyt élveznek a magyar vagy magyar vonatkozású épületek, de ebben is megállapodtunk, hogy nem kizárólag ezek a képek szerepelhetnek. Elfogadom, hogy az Európai Unió polgáraiként tekintsük az Európai Örökség részének azokat az épületeket is, amelyeket külföldön fotóztak le. Azt nem tudom, hogy az amerikai, afrikai vagy ázsiai képekre mit fogok mondani, szerintem ezt is a játékosok és a szavazók moderálhatják a leghatékonyabban, ha nem kapnak szavazatokat az ilyen képek, akkor a készítőik átmennek olyan oldalakra, ahol díjazzák őket. Ismét hangsúlyozom, nagyon fontosnak tartanám a hozzászólások lehetőségét, mert akkor segíthetnék igazán egymást a fotósok. Nem várható el az értékelőktől, hogy minden képre, így a rosszakra is írjanak valamit, de egy néhány szavas építő kritika egy másik játékostól sokat segíthet valakinek a fejlődésben.
A képekről
Fotózni vágyóknak azt szoktam tanácsolni (így talán a legelső értékelésemben itt is megtettem), hogy nézzenek meg minél több képet, mert abból lehet a legtöbbet tanulni. Azt is szoktam mondani, hogy az sem nagy baj, ha sok rossz képet látnak, mert akkor tanulják meg értékelni a jó képeket. Ebben a hónapban sokat lehetett tanulni és igazán felértékelődtek a jó képek. Nem várjuk el egy ilyen pályázaton, hogy csupa technikailag tökéletes profi kép kerüljön fel, de arra is szeretnénk felhívni a kezdő fotósok figyelmét, hogy attól, hogy valaki meg tudja nyomni az exponáló gombot és valami van is a képen, még nem kell az első leexponált képet a nyilvánosság elé tárni. Mindenki ismeri a tehetségkutató versenyek azon epizódjai, amikor a holt ciki fellépőket mutatják be és röhög rajtuk a fél ország. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy mielőtt pályázatra küld képeket, próbálja megszerezni az ehhez szükséges alapvető ismereteket, erre most már rengeteg lehetőség van fotós könyvekből, az internetről vagy fotótanfolyamokon. Mindannyian elkezdtük valamikor a fotózást, mindannyian készítettünk rossz képeket, de fel kell ismerni, mikor ér el egy olyan színvonalat a fotónk, amit már másoknak is megmutathatunk, amire már joggal lehetünk büszkék. Kérek mindenkit, hogy nézze át a decemberi képeket és döntse el maga, hogy eléri azt a színvonalat, amire joggal lehet büszke.
Legjellemzőbb hiba volt az esti felvételeknél, hogy kézből exponált berázott képeket töltöttek fel. Az ilyen hosszú expozíciós időnél nélkülözhetetlen az állvány és az exponáló zsinór használata. Ha ilyen nincs, vagy nem csatlakoztatható a géphez lehet trükközni úgy, hogy lerakjuk a gépet valami stabil tárgyra (pad vagy korlát esetleg egy pult vagy egy farönk) és önkioldóval exponálunk. Az esti fotók egyéb problémáiról korábban már sokszor írtunk (pl. „kék óra”), ezek visszakereshetőek a korábbi értékeléseknél.
A másik problémám a képek ötletességével volt. Most nem találtam egyetlen olyant sem, ami teljesen lenyűgözött volna. (Korábban el voltunk kényeztetve.) Ez most a talán túlságosan is elvont témának és a rövid felkészülési időnek volt köszönhető. Ugyanakkor volt több technikailag nagyon profin megoldott fotó, mint a Takarék, a Káprázat , az Ünnepi díszben, az 56 emlékére vagy a Fénybe öltöztetve című képeknél. Ezeket még akkor is jónak tartom ha nem is abban a bizonyos „kék órában” készültek, ami persze télen felhős időben nem is úgy működne, ahogy annak kell. Mégis ha nem várták volna meg a teljes sötétséget, láthatóvá vált volna mondjuk a toronysisak a templomon, vagy érzékelhető lett volna a Parlament tömege. Az ötletessége miatt tetszett a Fényevolúció. Az ünnep fogalma számomra azzal fogható meg, hogy akkor valami más mint a hétköznapokon. A Március 15. tér kivilágítása néhány éve már látható így karácsony táján. Nekem nagyon tetszik és a fotós itt egy nagyon jó részletet emelt ki. Ezeket a fotókat azért említettem meg, hogy jelezzem, voltak azért jó példák is az anyagban. A januárban eddig feltöltött képeket látva optimista vagyok a jövőt illetően, abban már most is van néhány nagyon erős kép.
A három kedvenc
Nálam a decemberi nyertes az Advent című kép. Ez sem sötétedéskor készült ugyan, de csak azt bizonyítja, hogy a fotózás szabályai nem merev szabályok, akkor is lehet valami jó, ha eltér tőle. Tetszik az is, hogy szintén a szabályoktól eltérően megdöntötte a kamerát így egy átlós kompozíció jött létre, amivel ellensúlyozza a piros gömb hatását, ami nagyszerűen van elhelyezve a képen. Megfogott benne az, hogy nem egyszerűen reprodukál egy látványt, hanem maga alkot egy képet amit az arra járók közül nem sokan vesznek észre.
A második kedvencem a Karácsony-váró. Ennek a képnek az egyszerűsége az erőssége. Számomra is a karácsony hangulatának elsődleges eleme a hó. A havas táj mindig is ünnepi hangulatot áraszt, amit a naplemente tovább fokoz. Ezt a képet nézve az ember azt érzi, hogy nagyon szeretne egyszer egy ilyen helyen, ilyen békében karácsonyozni, sétálni a friss hóban, utána forralt bort iszogatni egy kandalló előtt.
A harmadiknak általam kiemelt kép technikailag nem tökéletes, ötletessége fogott meg. Az Ünnepi dísz című kép eszembe juttatja azokat az üveggömböket, amiket ha megrázunk, hó esik bennük, ebben az esetben a Bazilikára. A kép készítője más szempontból saját magát helyezi bele egy karácsonyfadíszbe. Nagyon szellemes, engem felvidított.
Bízom abban, hogy a mennyiségi növekedés mellett a minőség is hasonlóan dinamikusan fog javulni a jövőben, és a pályázók is megszokják és meg is szeretik majd a játék új formáját. Addig is jó képeket kívánok mindenkinek!
Hack Róbert

















