Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Piarista templom Piarista templom, Nagybecskerek
A római katolikus piarista templomot a gimnázium épületével egy időben, 1846-ban emelték, amikor Várady János nagybecskereki szerzetes megnyitotta az alsófokú piarista gimnáziumot. Az iskolával egybeépített templom az 1621-ben alapított Ordo Scholarium Piarium rend után kapta a nevét. A templom ki...
Világító oszlop Világító oszlop, Barátudvar
A korai Árpád-kori eredetű, Moson megyei falu a középkortól a heiligenkreuzi apátság birtoka volt. Lakosságának többsége az új korra már római katolikus németekből tevődött össze. E közösség az évszázadok során, de különösen a barokk korban, jelentős épített örökséget hozott létre. Nem csak a nagy m...
Zsákfalva vára Zsákfalva vára, Zsákfalva
Zilahtól keletre, a Meszes-hegység északi lábánál, a Pometu-patak mellett fekszik Zsákfalva (Jac) község. Ennek nyugati széle fölé emelkedik a 350 m magas Pe Camin nevű hegy. E hegy 240 méter x 270 méter átmérőjű, nagyjából háromszög alakú platóján, melynek közepe enyhén kidomborodik, terült el Zsák...
Református templom Református templom, Szalacs
A mai református templom helyén állhatott a Zsigmond király adománylevelében említett Boldogságos Szűz temploma, amelyet 1557-ben vettek birtokukba a reformátusok. Mai formáját 1798 és 1802 között nyerte el, klasszicizáló barokk stílusban. 1798-ban nyugat felé bővítették, amelyet a templom nyugati o...
Török-híd Török-híd, Kákófalva
A híd elődje még a 17. században épült ezen a helyen a törökök által. 1718-ban épült át a ma is látható formájára a kétlyukú kőhíd, amit valószínűleg olasz mesterek terveztek. A híd 1965-ig, az új közúti híd megépüléséig volt használatban, azóta magányosan áll az út szélén....

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink