Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Keresztelő Szent János plébániatemplom Keresztelő Szent János plébániatemplom, Szepesolaszi
A várost bevándorolt német telepesek hozták létre a tatárjárás után. Melléjük Jászóról „olasz” közösség, kőfaragók is érkezett, akik a közeli szepesi vár építésében vettek részt. A 13. században már egyértelműen városi rangja volt. Ekként került 1412-ben lengyel zálogba több szepesi váro...
Szentháromság-oszlop Szentháromság-oszlop, Ligvánd
A települést először 1225-ben említik. 1446-tól kezdve a Niczky-család birtoka, ők építtették az átalakítva ma is álló kastélyát. A török 1529-ben és 1532-ben is elpusztította a falut. A lakosság pótlására horvát telepesek érkeztek. A település főutcáján, a Mindenszentekhez címzett, római katolik...
Eszterházy-kastély Eszterházy-kastély, Dárda
A dárdai kastély építési ideje ismeretlen. A kastély építéséről a kevés számú irodalomban különböző adatokat idéznek, melyek a keletkezési idejét a 18. század második felére, vagy a 19. század kezdetére teszik. Lehetséges, hogy Eszterházy Ferenc bánságának idejében építették fel, a 18. század vége f...
Kubinyi-Prónay-kúria Kubinyi-Prónay-kúria, Várgede
Az Árpád-kori eredetű, Gortva-völgyi kis falu és annak vára komoly középkori múlttal rendelkezik. Várát még a 13. században gömöri várjobbágyok kezdték el építeni. 1550 után a vár török kézre került. Ennek következtében a falu hamarosan elnéptelenedett, csak a 18. század közepén telepítették újra az...
Református templom Református templom, Belényes
A belényesi református templomot barokk stílusban építették 1780-1782-ben, tornya 1785-re készült el. Mai formáját 1898-ben nyerte el ekkor ugyanis átépítették. Az egyhajós templom tornya a keleti homlokzat előtt áll, amelynek kontyolt, nyerges tetején kis huszártorony áll. A torony és a hajó szélei...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink