Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szűz Mária szent neve római katolikus templom Szűz Mária szent neve római katolikus templom, Munkács
Az abszolút többségben élő ukránokon, ruszinokon kívül jelentős számú német, illetve néhány német-magyar él Munkács Váralja nevű településrészén, amely a munkácsi várhegy tövében terül el, attól nyugatra. A község a várbeliek ellátását végző iparosok, földművesek letelepedésével jött létre a 17. szá...
Hotel Hotel, Zombor
Az első hotel 1856-ban épült. Romantikus-neogótikus stílusban emelték, emeletének csúcsíves ablaknyílásai egyediek voltak a város építészetében. Kezdetben A Francia Császárhoz volt a neve, majd rövidesen megváltoztatták A Vadászkürthöz elnevezésre. A szálló homlokzatát és az előtte levő teret 1906-b...
Dózsa-Barátosi-kúria Dózsa-Barátosi-kúria, Háromfalu
Hármasfalu Marosvásárhelytől 26 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. A XVIII. században épült barokk stílusú kúria a település központjában, a fő út keleti oldalán, szabadon áll. Téglalap alaprajzú, földszintes épület, fehérre meszelt falakkal, szolid vakolatdíszekkel. Különösen...
Szent Mihály plébániatemplom Szent Mihály plébániatemplom, Galgóc
Jelenlegi formájában keletelt, háromhajós, nagyméretű gótikus épület, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, nyugati részén jellemzően reneszánsz stílusú toronnyal. A templomtól északkeletre a később épült Szent Anna kápolna áll. A Szent Mihály titulusú templom legkorábbi magja a tatárjá...
Tájház Tájház, Kányaháza
A tájház épületét a 18. században, pontosabban 1727-ben emelték és egyike az Avas vidék 18-19. századra jellemző igen gyakori háztípusainak. A ház Mărcuţ Iacob tulajdonában volt, aki benne is lakott élete végéig. Az épületet a Szatmár Megyei Múzeum 1991-ben megvásárolta, kiállítóhelyé alakította...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink