Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Székely Nemzeti Múzeum Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy az egykori Háromszék vármegye és a székelység fontos központjának számított, így nem véletlen, hogy itt merült fel a 19. század végén egy székely múzeum letelepítésének igénye. (Magát a múzeumot és annak gyűjteményét egyébként nem pontosan itt, hanem a közeli Imecsfalván alapította...
Herec-vár Herec-vár, Málnás
Málnás helység déli végétől kb. 1 km-re torkollik az Olt folyóba a Herec-pataka. Herec-pataka és az Olt között, a málnási vasútállomás fölött, délen emelkedik a Vártető (706 m) magaslata. Az Olt felől meredeken emelkedik, míg a Herec-pataka felé enyhébben lejt a hegy, melynek csúcsát Árpád-kori vár...
Árpádházi Szent Erzsébet templom Árpádházi Szent Erzsébet templom, Újbánya
Újbánya a felvidéki gazdag szabad királyi városok egyike volt. Gazdasági jólétének forrása a betelepített német bányászok által folytatott ezüst- és aranybányászat volt. A bányászkodás a 13. században indulhatott meg, de a város virágkorát az Anjou-korban élte, Ekkor privilégiumok sorát szerezte meg...
Sebestorony Sebestorony, Sebesrom
A Szörényi-havasokhoz tartozó Szárkő-Godján-hegység északnyugati részében, Karánsebestől keletre fekszik Sebesrom község. A falutól 1 km-re északkeletre található a 420 m magas Stîrminiţa-hegy, melynek ormán többemeletes toronyrom áll. A tornyot a 19. században többnyire római eredetűnek tartották...
Nagykövesd vára Nagykövesd vára, Nagykövesd
Az Árpád-kori eredetű faluban álló várat minden bizonnyal a tatárjárás (1241-42) után emelték a Micbán-nemzetség tagjai, de a vár nevét először egy 14. századi oklevélben olvashatjuk, mint a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtokát. A 15. század végén a Felvidéket fosztogató, egykori husz...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink