Megújulásunk támogatója:  

Barsi földvár

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 14,731'
Hosszúság (lon):
E 18° 32,127'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Óbars
Egyéb adat:
A koordináták a temetőhöz vezető Krizna utcára mutatnak.
Rövid leírás:
Az egykori Bars vármegye 11. században legfontosabb települése Bars (ma Óbars) volt, a várispánság központja, amely a Garam folyó bal (keleti) partján fekszik. Nevét feltehetően első ispánjáról kapta. 1075-ből (a garamszentbenedeki alapítólevél) már castrum Bars néven ismerjük. Az ispánsági központ a kor szokásai szerint egy földvár védelmében helyezkedett el. Feltehetően a váron belül, vagy tőle nyugatra állt a település első temploma is, amelyet Szent Mártonnak szenteltek. Az ispánsági központok egy része már a 12. századtól hanyatlani kezdett, így Bars is, a kővárak 13. században kezdődő korában pedig végleg korszerűtlenné váltak az egyébként korántsem rosszul védhető, ám kevésbé reprezentatív földvárak. A vármegye központja a 14. századtól a mintegy hét kilométerre délkeletre lévő Léva lett, ekkor Bars már az esztergomi érsekség birtoka volt. A földvár körüli település palánkfalat kapott, a hanyatlástól és a husziták, majd a törökök pusztításától azonban ez sem mentette meg. 1663-ban teljesen elnéptelenedett, a század végén pedig immár új, német és szlovák ajkú lakossággal telepítették újra. Kezdetben mezőváros volt, ám ezt a rangját is hamar elvesztette, községgé minősítették vissza.

Vályi András Magyar Országnak leírása 1796-ban így ír: „… hajdan szabad Királyi Város, ’s Trentsénnél gazdagabb vala, és régi Várának omladékjait még most is láthatni …” Fényes Elek 1851-es Magyarország geográfiai szótárában pedig ezt olvashatjuk a várról: „O-Bars, tót m. v., Bars vármegyében, a Garan bal partján, ut. p. Lévától északra 1 órányira: 683 k. lak. s paroch. templommal. Hajdan királyi város volt, s egy várnak és klastromnak omladékai most is láthatók.”
A 18. századból származó, ám a középkori településszerkezetet őrző beépítés szerencsére még napjaikban is őrzi a földvár emlékét (ekkor még valószínűleg túl nagy munka lett volna elegyengetni, ezért inkább körbeépítették). A település északkeleti részén találjuk a sánc nyomait, amelyek egy viszonylag nagy méretű, ovális földvárra utalnak, nyolcvan-százhúsz méter átmérővel. A nyugati oldal pusztult el inkább, s lehet, hogy a mai Mária Mennybevétele-plébániatemplom is a területét is magába foglalta.
A földvár nyugati részében lakóházakat építettek, keleti felében a település újkori temetőjét találjuk. A barsi földvár átfogó kutatására jelenlegi információink szerint még nem került sor.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2018-03-30 23:16:45
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.