Megújulásunk támogatója:  

Bencés apátság


A templom nyugati homlokzata

Nyugati kapu

A szentély keletről

Keleti kolostorszárny

Délkeleti bástya

Déli szárny és délnyugati bástya
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 20,691'
Hosszúság (lon):
E 18° 33,456'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu központi útkereszteződésétől DNY-ra, a falu fölé emelkedő domb oldalában, erdős környezetben
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették a kolostorszárnyakat is. Különösen díszesek a templom nyugati főkapujának szobrai és egyéb kőfaragványai. E „második templom” keleti részét I. Nagy Lajos király faragott címere keltezi, míg a nyugati rész csaknem egy évszázaddal később készült el: felszentelésére csak 1483-ban került sor. A 16. században a török fenyegetés miatt a bencések el is hagyták az épületet, a kolostort védői fallal és bástyákkal vették körül, melyek részben máig láthatóak. A kisebb hadi jelentőségű erődítés többször kapott szerepet – pl. cserélt gazdát – mind a török, mind pedig a kuruc háborúkban. A béke beköszönte után készült orgonája, 1714-ben. A templom alatt kialakított kriptában a Felvidék történetében jelentősnek számító Koháry család tagjai nyugszanak. A még Mátyás király által 1483-ban a bencéseknek adományozott Szent Vér ereklye (tkp. Veronika kendőjének egy darabja) tárolására 1713-ban emelték az ún. Szent Vér kápolnát.
Az 1881-es tűzvészt követően az épületet Storno Ferenc soproni építész vezetésével helyreállították. Ekkor került az esztergomi Keresztény Múzeumba Garamszentbenedek egyik leghíresebb kegytárgya, a 15. század végéről származó, fából faragott, gótikus Úrkoporsó. A szocialista diktatúra éveiben, 1950-ben a kolostort internáló tábornak jelölték ki, ahová Csehszlovákia számos, állami erőszakkal felszámolt kolostorából gyűjtötték össze a szerzeteseket. Az 1970-es években aztán műemlékké nyilvánították, majd felújították, ekkor nyerte el mai képét.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-08-04 00:58:35
 
 

Állapotjelentések

2017.07.29 12:31 fehér állapot: 5 - egyéb

Elkezdődött a felújítása, a bejáratát és a kerengő felőli részt is felállványozták. a hajóban pedig éppen egy restaurátor dolgozott ottjártamkor.
Bár hivatalosan tilos a fotózás belülről, mégis kaptam engedélyt felvételek készítésére, ezért közreadom az ott készült valamennyi képemet.

https://www.facebook.com/margo.halmai.5/media_set?set=a.880102602159096.1073742319.100004780933837&type=3&pnref=story

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.