Bencés apátság maradványai

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 12,329'

Hosszúság (lon):

E 19° 45,990'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Szakrális romemlék

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Dombó

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az együttes leglátványosabb eleme a keletelt, háromhajós, 32 méter hosszú apátsági templom romja. Az apátság maradványait 1963-ban kezdték feltárni, az ásatások néhány évvel ezelőtt pályázati forrásból folytatódnak.

Az apátság első említése a 13. század első feléből való: 1237-ben Abbas de Dombo, Dumbo, majd egy pápai tizedlajstromban Plebanus Omnium Sanctorum de Dombo, 1390-ben Abbas monasterii S. Georgii de Dombo Colocensis diocesis, 1400 körül Monasterium de Dombo, 1406-ban Abbacia monasterii S. Georgii de Dumbo, 1416-ban Abbas de Dombo néven szerepel. Alapítási körülményei és kegyurai ugyanakkor ismeretlenek. A romok között talált palmettás díszítésű faragott kövek korai alapításra (12. század) utalnak. Első említésekor, 1237-ben birtoka határos a néhány évvel korábban alapított péterváradi ciszterci apátság birtokával.

Az apátság hanyatlása a török megjelenésével vette kezdetét, a 15. század közepén már a pápa segítségét és oltalmát kérték. II. Pál pápa 1467-ben Dombó védnökévé a murakeresztúri apátot nevezte ki tíz esztendőnyi időre, majd a szerémi püspökséghez csatolták. 1473-ban Dombó már a szerémi püspök vára, várnagyai Cserögön hatalmaskodtak. A két dátum között a monostort várrá építették át.

1526-ban Pétervárad bevétele után Dombót is bevette az Eszék és Mohács felé vonuló török sereg. A várat és valószínűleg benne az apátság maradványait is 1702 tavaszán rombolhatták le.

Forrás: http://vajdasag.rs

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-30 12:40:39