Megújulásunk támogatója:  

Bethlen-Haller-várkastély


A kép forrása: Maceisa / Panoramio

A kép forrása: Maceisa / Panoramio

A kép forrása: sonerica / Panoramio
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 15,291'
Hosszúság (lon):
E 24° 10,378'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu északi szélén, a fő úttól északra emelkedő dombon.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az I. István király alapította erdélyi hatalmas kiterjedésű Fehér vármegye egy részéből alakították ki Küküllő vármegyét, melynek központjául egy fagerendákból készített, földtöltéssel ellátott erődítményt létesítettek a magas dombtetőn. Erről az első, napjainkig fennmaradt okleveles adat 1214-ből való. Az eddig végzett, kisebb mértékű régészeti kutatás szerint ezt a földvárat az 1241-es tatárjárás elpusztította. Helyén a XIV. század elejétől ismét említenek egy erődítményt, ami már valószínűleg kőből készülhetett. Az 1565-ben „romlott várként” említett épületet a környező jobbágyfalvak földesura, a Csáky főnemesi família lebontatta, és a helyébe az akkoriban uralkodó reneszánsz stílus ízlésvilága szerinti várkastélyt emeltetett. A rossz közbiztonság miatt feltétlenül megkövetelt védelemről a felvonóhidas kapu, és az udvart övező külső várfal és árok gondoskodott.

A XVII. század végén Apafi Mihály fejedelem birtokába került, aki szívesen tartózkodott a falai között. Miután a fia Bécsbe került, a küküllői uradalom a királyi Kamara kezelésébe jutott. 1757-ben Bethlen Miklós vásárolta meg, akitől testvére, Miklós tulajdonába került át. Ez a főúr az 1770-es években jelentősen átépítette az addigi reneszánsz várkastélyt, létrehozva a napjainkban is látható külső arculatát. Ekkor került lebontásra a négy saroktornyos épület előtti felvonóhíd, helyébe egy lépcsőházat helyezve. A reneszánsz oromdíszeket felváltotta a csúcsíves tető. A külső udvar kőfalát nagyrészt megszüntetve a domboldalba parkot alakítottak ki. A főúri lakhoz vezető bejárathoz egy díszes kaputornyot emeltek, ami 1972-ben omlott össze. A domb aljában alakították ki a család utazásaihoz használt lovak boltozatos istállóját, ami napjainkig fennmaradt.Ekkor már inkább kényelmes lakhatást biztosító főúri laknak, mint katonai jellegű védőműnek számított. Nem ismerünk vele kapcsolatos hadi eseményt és ostromot, általában osztozott a vármegye történelmében. A szabályos négyzet alaprajzú főnemesi lak jól fűthető és tágas, nagy ablakú szobái, a külső felületek sgraffitos vakolatai, díszes orompártázata mind-mind a Bethlen família gazdagságát hangsúlyozták.

A következő évszázadokban is a Bethlen grófi család, majd házasság révén a Hallerok lakták a fényűző épületet. 1919-es adat szerint azonban már a második emelete lakatlanul állt. Az 1944-es harcokban megsérültek a falai, melyek között magtárat, majd gazdasági irodát rendeztek be. Az 1970-es években új szerepkörében egy pezsgőgyár raktárának használták a várkastély tágas pincéit. Végül az 1989-es változások után az épületet visszakapó, utolsó Haller örököstől az említett pezsgőgyár vezetője vásárolta meg és jelenleg igényesen felújítja. Ma ezért csak előre egyeztetve, csoportosan, pezsgőkóstolóval egybekötve látogatható a küküllővári egykor fényes napokat látott, magántulajdonban lévő várkastély.

A leírás forrása: www.varak.hu / Szatmári Tamás
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-01-02 11:15:40
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bethlen-kastély (8.508 km)
Unitárius templom (11.744 km)
Unitárius templom (11.746 km)
Béldi-kúria (11.760 km)