Megújulásunk támogatója:  

Borosjenő vára

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 25,704'
Hosszúság (lon):
E 21° 50,454'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
AR-II-a-A-00613
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Calea Traian 2
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Törzsnévi eredetű, Árpád-kori település. \"Boros\" előtagja a helység bortermelő jellegére utalhat. Első közvetett említése 1199-ből származik, amikor Imre király elveszi egy Beche nevű nemesember fiaitól, Jánostól és Lukácstól, a Jenő közelében álló a Dienes vértanúról nevezett zárda és a Szentlélek-egyház kegyuraságát. Maga a település castri Jeneu névalakban, mint királyi vár tűnik fel először 1295-ben. 1332-ben Jenő néven szerepel. A 14. század folyamán a Losonczi család birtokába kerül. 1387-ben Losonczi István szörényi bán már innen keltezi egyik levelét, 1447-ben káplánjuknak, Széchényi Antalnak adományozzák a Jenő városában lévő Szentháromság kápolna rektorságát. 1438-ban Albert magyar király kudarcba fulladt török hadjárata után a Murád szultán megtorló hadjárata elől menekülő szerbek telepednek le a városban.
1554-ban János Zsigmond elfoglalta a német helyőrséggel védett várat, majd 1565-ben Dézna és Világos váraival együtt Bebek Györgynek adományozta. Gyula eleste után, 1564-ben Jenő is török kézre kerül. 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalta vissza Báthori Zsigmond számára, aki 1601-ben Toldi Istvánnak adományozta. A vár és tartozékai három évvel később már Petneházy István jenei főkapitányhoz, tőle pedig, még főkapitánysága idején, legkésőbb 1616-ban Bethlen Gábor birtokába került. Lippával együtt előbb Rákóczi Zsigmond és Báthori Gábor fejedelmek, majd a trónkövetelő Ghiczy András is felajánlotta a Portának a vár újbóli átadását, ezt azonban a törökök ekkor még visszautasítottak. Bethlen Gábor fejedelemségének azonban egyik feltétele volt a két vár átadása. Hossza diplomáciai manőverek után azonban, Lippával ellentétben ekkor még sikerült megmenteni Erdély számára. 1616-tól Jenő lett Erdély nyugati határvidékének második legfontosabb végvára. A vár a 17. század második harmadában Belényesi Gálffy György és Haller Gábor főkapitánysága alatt épült ki és nyerte el mai formáját.
1658 augusztusában a II. Rákóczi György ellen haddal vonuló Köprülü Mehmed portai nagyvezér öt napos ostromzár után gyakorlatilag harc nélkül foglalta el a várat. A várat feladó helyőrség parancsnokait, Diószeghy Kristófot és Újlaky Lászlót Rákóczi fejedelem Nagyszalontán, illetve Várad piacán lefejeztette. 1660-ban, a Borosjenőn átvonuló Evlia Cselebi török utazó a következőképpen írja le az erősséget: E városon belül, a várban csinos kis váracska (...). Négy szögletén deszkatetejű négy erős torony van, mely falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van, ennek árka is tele van folyóvízzel.
A török uralom 1693 május 29.-ig tartott, amikor Heissler osztrák tábornok seregei erős ágyúostrom után bevették a várat. 1693-tól osztrák császári katonaság lakta. Mária Terézia 1746-ban szüntette meg a vár katonai jellegét, az itt állomásozó helyőrséget az aradi várba vezényelve át. A katonaság kivonulása után a vár az uradalom birtokosainak kezébe került. A hosszú évek alatt megcsonkult épület használható részeit a birtok gazdasági alkalmazottainak lakhelyéül alakítottak át. 1870-től újra kincstári tulajdon és honvéd-laktanya lett egészen 1901-ig.
A vár délnyugati oldalán álló egykori török mecsetet 1693 után katolikus templomként használták egészen a város plébániatemplomának 1858-as megépítéséig. A lugosi görög-katolikus püspökség tulajdonába került épület a gondozatlanság következtében elromosodott, majd az 1950-es évek elején a helyi lakosság lebontotta.
A szabályos négyszög alaprajzú, sarkain hengerbástyákkal, keskeny, lőrés-szerű ablakokkal ellátott épület 1870-ben, Aczél Péter főispán átépítései nyomán nyerte el mai alakját. Az épületben 1904 és 2002 között szellemi fogyatékos gyermekek számára létrehozott nevelőintézet működött.
A mára rendkívül rossz állapotba került, felújításra váró műemlék épületet a tulajdonos borosjenői önkormányzat 2012-ben koncesszióba adta egy múzeumok, kiállítótermek felújítására szakosodott cégnek.

Vajda Sándor, A borosjenői vár. In: A honismeret szolgálatában (Szerk. Péter I. Zoltán), Nagyvárad, 2012. 323-332.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-02-20 10:28:54
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Pankota vára (15.389 km)
Feltót vára (16.782 km)
Egregy vára (18.682 km)
Világos vára (22.880 km)
Bohus-kastély (23.795 km)
Kintzig-kastély (29.732 km)
Lovassy-kastély (31.220 km)
Dézna vára (31.590 km)