Borsova vára
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 6,747'
Hosszúság (lon):
E 22° 42,739'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Régészeti emlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól DK-re, az itt a Tiszába torkolló Borzsova folyó régi és új medre közötti területen lévő sekély kiemelkedésen.
Egyéb adat:
A vártól NY-ra lévő, nyílegyenes Borzsova-meder egy mesterségesen kialakított kanyarátvágás. Eredetileg a Borzsova széles ívben, K felől kerülte meg a vár dombját és torkollt a Tiszába, de ez a – folyószabályozás miatt levágott - mederág mára részben feltöltődött, kiszáradt.
Rövid leírás:
A ma magyar-ukrán határfolyónak számító Tisza és a Borzsova folyó összefolyásának NY-i szögletében emelt várról Anonymus 1210 körül írt regényes Gestájában, mint a honfoglalás során „Salán vezér” katonáitól elfoglalt erősségről emlékezett meg. Ennek semmilyen valóság alapja nincsen, Salán alighanem a szerző által kitalált személy. Ugyancsak alaptalan 19. századi ötlet a várnak az avar korra való keltezése, hiszen az itt folytatott eddigi kutatások egyetlen, 6-9. századi avar tárgyat sem eredményeztek. Borsova várát minden bizonnyal az államalapítás korában emelték, mint az ugyanezen néven a 11. sz elején megalakított vármegye katonai és igazgatási központját. Ugyanitt székelt a borsovai esperes is. Borsova eredetileg nagy kiterjedésű határvármegye volt, hiszen ÉK-en a Kárpátokig terjedt. Később a területén megalakult beregi erdőispánságból létrejött Bereg vármegyébe olvadt bele, a központ szerepét pedig fokozatosan a közeli Lampertszásza (későbbi nevén Beregszász) vette át.
Az enyhe, természetes kiemelkedés megerődítésével kialakított, igen nagy alapterületű vár alaprajza megközelítőleg szabályos háromszög alakú. Sánca – hasonlóan több más, államalapítás kori földvárhoz – föld-fa szerkezetű volt: fából épült, magas falainak közeit földdel töltötték ki. A vár mellett DNY-on ún. váralja település húzódott. Borzsova hadászati jelentőségét a tatárjárás pusztításai nyomán elvesztette, várát valószínűleg nem is építették újjá. 1264-ben erősségként már biztosan nem létezett. A közelében álló Vári falu viszont viszonylag sokáig fejlett településnek számított, területére hospesek érkeztek, a 14-15. században elindult a mezővárosi fejlődés útján.
Ma a földvár maradványai 4-5 m magasan állnak és bár fával benőttek, mégis jól láthatóak, a környező szántóföldön keresztül jól megközelíthetőek. A váron belül a ma már nem használt temető néhány sírjele is megtalálható.
Az enyhe, természetes kiemelkedés megerődítésével kialakított, igen nagy alapterületű vár alaprajza megközelítőleg szabályos háromszög alakú. Sánca – hasonlóan több más, államalapítás kori földvárhoz – föld-fa szerkezetű volt: fából épült, magas falainak közeit földdel töltötték ki. A vár mellett DNY-on ún. váralja település húzódott. Borzsova hadászati jelentőségét a tatárjárás pusztításai nyomán elvesztette, várát valószínűleg nem is építették újjá. 1264-ben erősségként már biztosan nem létezett. A közelében álló Vári falu viszont viszonylag sokáig fejlett településnek számított, területére hospesek érkeztek, a 14-15. században elindult a mezővárosi fejlődés útján.
Ma a földvár maradványai 4-5 m magasan állnak és bár fával benőttek, mégis jól láthatóak, a környező szántóföldön keresztül jól megközelíthetőek. A váron belül a ma már nem használt temető néhány sírjele is megtalálható.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-27 00:47:43
Közeli objektumok
Református templom (1.051 km)
Református templom (4.956 km)
Kajdy-kúria (5.167 km)
Református templom és harangláb (5.980 km)
Református templom (7.034 km)
Templomrom (7.144 km)
Jézus Szíve plébániatemplom (7.155 km)
Szentháromság plébániatemplom (7.647 km)
Református templom (7.652 km)
Szent Ilona római katolikus plébániatemplom (9.237 km)