Megújulásunk támogatója:  

Ciszterci, majd jezsuita kolostor

Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 25,728'
Hosszúság (lon):
E 17° 53,097'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település északi részén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kissé szabálytalan négyzet alaprajzon fekvő épületegyüttes. Délről a kastélyépület központi szárnya, északról a templom határolja, keleti és nyugati része a kastély oldalszárnyai, illetve gazdasági épületek.

A jezsuita kastély déli szárnyának főhomlokzata, a délen lévő Pozsegai völgységből, a faluba vezető főutca tengelyében található. Ez a déli homlokzat szimmetrikus kialakítású, tizenegy ablaknyílással, egy toronyformájú, középső erkéllyel, és olyan sarok rizalitokkal (oromzatokkal), melyek a kastély csatlakozó szárnyairól nyúlnak a főhomlokzatra. Különleges és összetéveszthetetlen képet ad a főhomlokzatnak az almazöld színű, hagymakupolás torony és a templom harangtornya. A háromszintes (földszint, emelet és tetőtér) jezsuita kastély U-alaprajzú. A földszint és az emelet egyszerű képet mutat. Az épület udvar felőli oldalán lévő földszinti és emeleti árkádos (később elfalazták) folyosóra fűzték fel a külső homlokzatokra nyíló ablakos, szűk helyiségeket. A kastélyba a bejárat, egy a fő (déli) szárny közepén átvezető folyosón (kapualjon) vezetett, de volt egy régebbi bejárata is a nyugati szárnyban.
Az északi oldalon található a templom keletelt épülete. Ez a 18. század végétől plébániatemplomként szolgált.

A középkorban Gotónak, ma Kutjevonak nevezett település ciszterci apátságát már a 13. században megalapították. Ezt az apátságot a törökök teljesen elpusztították, csak a jezsuiták érkezése után újították fel, akik aztán a rend feloszlatásáig a kezükben is tartották. Ekkor került sor a középkori maradványok felhasználásával a mai tömeg és elrendezés kialakítására. A korábbi erődítések nyomait vagy befoglalták az együttesbe, vagy betemették, pl. az árkokat.
A 18. század végétől a magyar királyi kamara irányítása alá került, aztán a horvát kormányé, majd a zágrábi Oktatási alapítványé lett. A későbbiekben a kutyevói jószágot a Szvetich grófok bérelték, majd a Szécsény Miklós és Károly grófok. A kastély és birtoka azután született újjá, hogy nyílt árverésen a Turkovichoknak adták el, akik az itteni birtokukon végrehajtott mintaszerű gazdálkodásuk miatt kapták meg a nemesi címüket. A gazdaság virágzása az I. világháborúval szűnt meg, majd a II. világháború után a birtokból egy szocialista mezőgazdasági telepet alakítottak ki…”.

Forrás: várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-01 07:50:49
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.