Csejte vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 43,456'

Hosszúság (lon):

E 17° 45,707'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől északnyugatra

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Csejte feletti hegygerincen áll a nagyjából észak-féli tengelyű középkori várrom. Felsővára az északi részen található. Legrégebbi épülete a délkeleti oldalon egykor állt öregtorony.

Az erősség korai magját a Hontpázmány nembeli Kázmér előkelő és rokonsága emeltethette a meredek sziklacsúcsra. 1276-ban már sikeresen védelmezték meg a várat II. Ottokár cseh király seregének támadásakor. Ezt a várat is elfoglalta Csák Máté, majd a halála után következő évtizedekben királyi várnagy igazgatta a birtokhoz tartozó jobbágyfalvak sorát, ő hajtotta be a különféle vámokat és jövedelmeket is. Luxemburgi Zsigmond király adománya révén 1392-ben a lengyel származású Stibor pozsonyi ispán birtokába került. 1436-ban örökadományként Guthi Ország Mihály báró szerezte meg. A Guthiaké egészen 1567-ig, mikor a főnemesi família fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt, így a váruradalom a királyi Kamara kezelésébe került át, amely 1569-ben Kanizsa váráért és 50 ezer forinttért cserébe a háborús területektől biztonságos távolságra lévő csejtei váruradalmat és Borsmonostor mezővárost adta át zálogbirtokként a tulajdonos Nádasdy famíliának.

A korszak híres törökverő seregvezére, Nádasdy II. Ferenc, az „erős fekete bég” 1602-ben, 36 ezer forint lefizetése ellenében örökbirtokul szerezte meg. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben a csejtei várkastélyban tartóztatták le Thurzó György nádorispán hivatalos emberei az udvartartásával együtt. A cselédlányok meggyilkolásával vádolt úrnőt felvitték a zordon kővárba, ahol szobafogságban őrizték egészen a három évvel később bekövetkezett haláláig.
1671-ban a Bécsi Kamara elkoboztatta a Habsburg Lipót császár elleni összeesküvésben bűnösnek talált és ezért kivégzett Nádasdy III. Ferenc országbíró összes vagyonát, közte a csejtei váruradalmat. Habsburg Lipót császár és király a birtokot a Homonnai Drugeth és az Erdődy főnemesi családok között fele-fele arányban osztotta meg.
A Rákóczi-szabadságharc után a császári zsoldosok felrobbantották az erődítmény falait, nehogy a Habsburg császár ellen lázadók még egyszer felhasználhassák.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-29 15:54:11