Megújulásunk támogatója:  

Cserög vára




Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 8,999'
Hosszúság (lon):
E 19° 40,855'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A lakott településtől messze délre, a hegyekben
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A vár a mai Cserög falutól 13 km-re délre található a Potoranj nevű patak mély és meredek medre feletti kisebb hegycsúcson, 350 m tengerszint feletti magasságon.
A vár Árpád-kori eredetű lehet, első említését azonban csak 1333-ból ismerjük, ekkor már királyi vár. I. Lajos 1372 előtt Garai Miklós macsói bánnak adta. A Garaiak 1372-ben Cserögön templomot építettek, és később itteni váruk vagy kastélyuk vált Szerém megyei birtokuk központjává. 1490-ben Corvin János kezén találjuk, aki Garai Jób halála után, az 1480-as években kaphatta. Később az enyingi Törököké lett.
A vár követi a hegytető formáját, mérete 20 x 80 m. Tájolása északkelet-délnyugati. Az 1,5 m vastag falak 0,5 m magasan maradtak meg. A falakat tört kőből falazták, kötőanyagnak erős sóderes soványítású mészhabarcsot használtak.
Kiváló természeti adottságai vannak a helynek. Északi és déli irányban erősen lejt a terep, ezen a részen közvetlenül a falak előtt két kisebb és sekély földsánc húzódik. A keleti és a nyugati oldalon, ahol könnyebb megközelíteni, árkok védik a várat. Az északi, dunai oldal meredek. A déli irányban, a Fruska gora belső részei felé, három sánc védte az erődítést, az egyes sáncok között 30 m távolság volt, és 4 m széles átjárókat hagytak rajtuk. A felvezető út ma is jól látszik, amint mind feljebb kanyarog a hegyoldalon, félig megkerüli a várat, majd a nyugati oldalon érkezik a várkapu elé.
A cserögi várban 1975-1976-ban a Vajdasági Műemlékvédelmi Hivatal állagmegóvó munkálatokat végzett, illetve O. Brukner és M. Petrovic szondázó jellegű ásatásokat folytatott. A vár három részből tevődik össze. A nyugati a legkisebb (8 x 14 m), erről az ásató feltételezi, hogy lakótorony lett volna. A vár középső része a legnagyobb, 17 x 28 m-es. A délkeleti rész (18 x 23 m) lehetett a külső udvar. (20. kép)
Az előkerült leletanyag a 15-16. századi magyar kerámia mellett nyílhegyeket, lópatkókat és kovácsoltvas szeget tartalmazott. A szerzők a leletanyag, valamint a közeli Cserög helység alapján (feltehetőleg annak írásos forrásokban való legkorábbi említését véve figyelembe) a vár építését a 14. század második felére, legkésőbb a 15. század elejére határozzák meg.

(Forrás: Gere László: Várak a Szerémségben. (Szeged, 2000.) c. dolgozata.)

A képek forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-07-31 13:08:00
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.