Megújulásunk támogatója:  

Fábry Zoltán szülőháza

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 42,562'
Hosszúság (lon):
E 20° 47,197'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Lakóépület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Stósz 189
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű falu a tatárjárás utáni benépesítői német telepesek, bányászok, iparosok voltak, akik a környék gazdag vas- és réz lelőhelyeinek kiaknázásával valamint az ércek feldolgozásával teremtették meg Stósz gazdagságát. Rézművesei és késkészítői még az újkorban is kifejezetten virágzó kézműipart tartottak fenn itt, miközben a környék bányásztelepülései hanyatlóban voltak.

Stósz „tájháza” utcai telekhatáron álló, eklektikus stílusú, földszintes polgárház. Öttengelyes homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a nagyméretű fakapu, amely fölött apácarács szolgálja a kapualj megvilágítását. Az íves szemöldökű, kifelé-befelé nyíló ablakai körüli, egyszerű, sekély vakolatdíszek és vakolt párkányok jelentik az épület egyedüli díszeit.

A homlokzaton kétnyelvű emléktábla és dombormű hirdeti, hogy ebben a házban született, dolgozott és halt meg Fábry Zoltán (1897-1970), a csehszlovákiai magyarság egyik kiemelkedő értelmiségi alakja, író, publicista, lapszerkesztő és kritikus. Rozsnyón tanult, majd sorkatonaként végigharcolta az I. Világháborút. Budapesten szerzett magyar-történelem szakos diplomát, majd hamarosan visszatért Stószra, de innen levelezve is részese maradt a magyar irodalom fősodrának. Számos magyarországi és romániai magyar irodalmi lap (Korunk, Keleti Újság, Genius, Az Út, stb.) szerkesztője és szerzője volt. Meggyőződéses humanistaként nyíltan fellépett a fasizálódó irodalom és közhangulat ellen, amiért 1939-41 között kétszer is börtönbe zárták. Az 1945. utáni csehszlovák időkben viszont magyarsága vált kirekesztésének indokává, így évekig szilenciumra ítélték. Az elnyomás részleges oldódását jelezte, hogy –antifasiszta tevékenységére tekintettel – a hatalom megszűntette elhallgattatását, 1949-ben pedig örökös CSEMADOK elnökké választhatták. Ezután szabadabban tevékenykedhetett, részt vett a magyar irodalmi közéletben, megalapította és szerkesztette az Irodalmi Szemle című folyóiratot. Haláláig fenntartotta irodalmi kapcsolatait Erdéllyel is.

Ma szülőházában az íróra emlékező kiállítás látható, benne gyakorlatilag Fábry halála óta változatlan enteriőrrel, könyveivel, írógépével, stb. A szlovákiai magyarság – különösen a közeli Szepsi város és a CSEMADOK – őrzi Fábry emlékét, szellemi, kulturális hagyatékát: intézmények, tanulmányi versenyek, konferenciák őrzik nevét. Szülőházát, és a stószi temetőben lévő sírját rendszeresen koszorúzzák.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-07 13:19:04
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.