Megújulásunk támogatója:  

Írott-kői kilátó

Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 47° 21,170'
Hosszúság (lon):
E 16° 26,023'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A várostól északkeletre az erdőben, az Írott-kő tetején.
Egyéb adat:
A helyszín kiemelkedő turisztikai célpont, tanösvény vezet ide, de itt ér véget a Magyarországot átszelő Országos Kék Túra jelzett turistaútja is.
Rövid leírás:
Az írott forrásokban először a 13. században feltűnő, nyugati határszéli Rohonc a középkorban fontos mezővárossá vált - már ekkor jelentős számú német lakossággal.

A terület, az itteni osztrák-német és magyar lakosság életében, de a város gazdaságában is komoly, máig ható törést jelentett 1920. A trianoni békediktátum ugyanis épp itt húzta meg Magyarország és Ausztria országhatárát, mesterségesen elválasztva a várost és gazdasági háttere egy részét.

A ma két ország határán húzódó Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) legmagasabb pontja az Írott-kő. Ma ismert nevét egy itteni sziklába egykor bevésett jelekről kapta, melyek az Eszterházy és a Batthyány birtokok határát jelezték. A \"C B E\" betűk minden bizonnyal Gróf (=Comes) Batthyány Elemér monogramjaként értelmezhetőek.

A hegycsúcson először 1891-ben emeltek egy Árpád-kilátónak elnevezett fatornyot a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ezt 1909-ben lebontották. Helyébe Rohonc város immár terméskőből építtette fel a ma is álló, historizáló kilátót 1913-ban. A téglalap alaprajzú, vakolatlan, várszerűen kialakított épület központi eleme a két földszintes szárny között elhelyezkedő, öt szintes torony, melynek legfelső emeletén konzolokra támaszkodó, nyitott körüljáró erkélyt alakítottak ki.

Trianonban végtelenül cinikus módon úgy húzták meg az országhatárt, hogy az épp keresztülment épületen! Erre máig emlékeztet a toronyban található, szabályos határkő. Ráadásul a \"közös\" épületnek Magyarország felől nem volt bejárata - az az osztrák oldalon \"maradt\". Az igazán nehéz évek 1945. után következtek el, amikor magyar oldalon megépült a \"műszaki határzár\", ismertebb nevén a vasfüggöny. A széles határsáv miatt természetesen szó sem lehetett arról, hogy a magyar oldal felől turisták látogathassák az Írott-kőt. (Annál is kevésbé, mert a kerítés itt kénytelen-kelletlen \"kikerülte\" a tornyot.) Osztrák oldalról a hely szabadon megközelíthető, a torony pedig mindvégig látogatható volt, így nem kevés magyar kiránduló hamarabb jutott el oda Ausztria felől, mint hazai irányból... A 2000-es évek elejétől aztán határátkelő nyílt a torony mellett, ma pedig már mindenki szabadon járhat-kelhet itt. A leromlott állapotú tornyot 2009-10-ben felújították, így ma állapota kifogástalan.

Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-11-08 02:52:02
 
 

Állapotjelentések

2016.06.07 14:33 ngabi állapot: 4 - koordináta: N 47° 21,166' E 16° 26,022' - egyéb

Jó állapotú, néhol beázás nyomai láthatók

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.