Megújulásunk támogatója:  

Kármelhegyi Boldogasszony plébániatemplom


A képek forrása: Kvarc / Panoramio

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 22,057'
Hosszúság (lon):
E 21° 45,140'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település déli részén, a Fő utca nyugati oldalán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma a Bodrog-köz egyik legjelentősebb településének számító, magyar többségét máig megőrző Bodrogszerdahely Árpád-kori eredetű település, bár határában magyar honfoglalás-kori (10. századi) leletek is előkerültek. A 12. század óta folyamatosan létező falu egy időben jogilag ketté válva, Egyházas-, ill. Vásáros Szerdahely néven létezett. Ősi földesura a baksa család volt, akik a 14. századtól kezdve a községről Szerdahelyieknek kezdték nevezni magukat. A török háborúk, később pedig a Habsburg-ellenes rendi felkelések időszakában sokat pusztult a falu, amely csak a 18. század második felében talált ismét magára.

A Vécsey-család 1647-ben szerzett birtokot a faluban, hogy azután leszármazottaik egészen az 1945-ös összeomlásig birtokolják azt.

A falu keletelt tengelyű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyereg tetős, római katolikus plébániatemploma Árpád-kori eredetű. A későbbi átépítések miatt e korszak elemei közül már csak a hajó déli főbejáratának félköríves záródású, bélletes, román stílusú kapuja látható, felső mezejében kettős kereszttel. Ugyancsak román kori a templom értékes keresztelő medencéje. Az eredetileg Szent Péterhez címzett épületről az első írásos feljegyzés 1329-ből maradt fenn. A reformáció időszakában a templomot a falu protestánssá vált lakossága használta tovább.

A Rákóczi-szabadságharcot követő ellenreformációs hullám hatására a templomot (1733 körül) vissza kellett adniuk a római katolikusoknak. Az ekkor már rendkívül rossz állapotú épületet 1777-ben báró Vécsey Ferenc felújíttatta, a korábbi elemek felhasználásával. Nyugati homlokzata előtt álló, későbarokk-klasszicista stílusú, gúlasisakos tornya, ill. a szentélyhez északról kapcsolódó sekrestyéje 1800-ban épült meg.

A hajót barokk boltozat fedi. A szentély épületelemeket ábrázoló, illuzórikus freskói a 19. század végéről származnak. A klasszicista főoltár a 19. sz. elején készült. A szentélyből indul ki a Vécsey család kriptájába vezető, díszes kialakítású, ma elfalazott lejárat. A Jézus Szíve mellékoltárt a 20. sz elején készítették. A templom belső falába építve találhatjuk meg a faluban ekkor birtokkal rendelkező Bocskay Miklós 1624-ben készült, vörös márványból faragott sírkövét, rajta a család címerével. Az 1775-ös évszámot viselő fakarzat román kori kőpilléreken áll. A karzaton lévő orgonát az 1960-as években tették tönkre... A keresztút 14 stációjának képe a 19. század végéről való. A kórus alatti Szent Anna kép szintén e század alkotása. A Lourdes-i barlang az 1960-körül készült.

A leírás Reško Sándor - Gecse Ferenc: Bodrogszerdahely. A bodrogközi nemesi falu. Honismereti Kiskönyvtár 90., (1998.) nyomán készült.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-15 09:32:16
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.