Klarissza templom és rendház
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,639'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,347'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Klariská u.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez. A kolostort a 17. században átépítették, erről tanúskodik reneszánsz kapuzatán az 1640-es évszám Pázmány Péter és Lósy Imre esztergomi püspökök nevével.
Bár a templom és a rendház a klarisszák (a ferences rend „női ága”, alapította Assisi Szent Klára, kezdetben damjanitáknak nevezték magukat, csak alapítójuk halála után vették fel a nevét) birtokában volt, Mohács után itt találtak menedéket a margitszigeti domonkos kolostor apácái, akik magukkal hozták Árpád-házi (csak 1943-ban szentté, de már 1276-ban boldoggá avatott) Margit földi maradványait. A hagyomány szerint az ereklyéket a rend 1782-es feloszlatása után befalazták a templom kriptájában, így azok ma is az épületben vannak.
1700-ban a tornyot földrengés rongálta meg, helyreállítására (neogótikus átépítésére) Schulek Frigyes irányításával került sor 1888-1889-ben. A 18. században a templom berendezését késő barokkra cserélték. A 19. században a kolostor a katolikus főgimnázium tulajdonába került. 1913 óta a templom és a rendház is városi tulajdon, hitéleti tevékenység nem folyik benne. A kolostor a Komensky egyetem könyvtára egyik részlegének ad helyet. A templom képtár és hangversenyterem, teljes felújításukra néhány éve került sor.
A koordináták az együttes keleti részére, a szentélyre és a hajdani rendház reneszánsz bejáratára mutatnak.
Bár a templom és a rendház a klarisszák (a ferences rend „női ága”, alapította Assisi Szent Klára, kezdetben damjanitáknak nevezték magukat, csak alapítójuk halála után vették fel a nevét) birtokában volt, Mohács után itt találtak menedéket a margitszigeti domonkos kolostor apácái, akik magukkal hozták Árpád-házi (csak 1943-ban szentté, de már 1276-ban boldoggá avatott) Margit földi maradványait. A hagyomány szerint az ereklyéket a rend 1782-es feloszlatása után befalazták a templom kriptájában, így azok ma is az épületben vannak.
1700-ban a tornyot földrengés rongálta meg, helyreállítására (neogótikus átépítésére) Schulek Frigyes irányításával került sor 1888-1889-ben. A 18. században a templom berendezését késő barokkra cserélték. A 19. században a kolostor a katolikus főgimnázium tulajdonába került. 1913 óta a templom és a rendház is városi tulajdon, hitéleti tevékenység nem folyik benne. A kolostor a Komensky egyetem könyvtára egyik részlegének ad helyet. A templom képtár és hangversenyterem, teljes felújításukra néhány éve került sor.
A koordináták az együttes keleti részére, a szentélyre és a hajdani rendház reneszánsz bejáratára mutatnak.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-01-04 19:26:16
Közeli objektumok
Wittmann-Pauli-palota (0.078 km)
Szent Katalin-kápolna (0.088 km)
Segner-kúria (0.090 km)
Zichy-palota (0.100 km)
Pálffy-palota (0.148 km)
Mihály kapu (0.148 km)
Városfal megmaradt szakasza (0.155 km)
Kutscherfeld-palota (0.156 km)
Szent István kapucinus templom és kolostor (0.158 km)
Vörös Rák patika (0.161 km)