Kovászói vár






Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 11,251'
Hosszúság (lon):
E 22° 46,535'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
a falu fölött
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A vár a Borzsova folyó partján, egy sziklás magaslaton áll. Stratégiai fontossága az volt, hogy ellenőrizze a Máramarosból a az ország belsejébe vezető sóutat. Észak felől a várdomb magassága 15 m, nyugat felől a várat mély árok övezi.
A vár egy háromszög alaprajzú épülettömb, amelyhez délnyugatról egy kerek bástya csatlakozik. Mára már csak romok maradtak belőle. Köznyelven Nyalábi várnak is nevezik.
A kovászói vár magja a kerek torony lehetett. Építési ideje a XII. sz. és XIV. sz. közötti időszakra tehető, de első írásos említése csak 1492-ből való.
A falu, amely nevét a mellette elterülő Kovasszikláról nyerte, 1272-ben királyi bírtok volt. 1390-ben Zsigmond király Kovászót Várival együtt Nagymihályi György fiának János mesternek adományozta. Később a Jakcsi családé lett, ami ellen a Báthory Szaniszló család perlekedett, s megnyervén a pert, a falu az övék lett. A XVI. Sz. közepén a falut a Matunai család birtokolta, s a hagyományok szerint Matuznai Pál a várat rablótanyává alakította, innen fosztogatta a környék lakosságát. Oroszi Lázás, a huszti vár generálisa elűzte Matuznait, de az később újra visszafoglalta a várat. 1546-ban fel is újították a várat, de tovább folytatták a rabló életmódot. Ezt megelégelve 1564-ben Ferdinánd király vezére, Schwendi Lázár, elfoglalta és leromboltatta a várat. A végső rombolást 1567-ben a tatárok végezték el.
Kovászón egy középkori eredetű templomot is említenek, de az mára már elpusztult.
A várhegyen egy új kis kápolna található. A várból fantasztikus kilátás nyílik a környékre.
A vár egy háromszög alaprajzú épülettömb, amelyhez délnyugatról egy kerek bástya csatlakozik. Mára már csak romok maradtak belőle. Köznyelven Nyalábi várnak is nevezik.
A kovászói vár magja a kerek torony lehetett. Építési ideje a XII. sz. és XIV. sz. közötti időszakra tehető, de első írásos említése csak 1492-ből való.
A falu, amely nevét a mellette elterülő Kovasszikláról nyerte, 1272-ben királyi bírtok volt. 1390-ben Zsigmond király Kovászót Várival együtt Nagymihályi György fiának János mesternek adományozta. Később a Jakcsi családé lett, ami ellen a Báthory Szaniszló család perlekedett, s megnyervén a pert, a falu az övék lett. A XVI. Sz. közepén a falut a Matunai család birtokolta, s a hagyományok szerint Matuznai Pál a várat rablótanyává alakította, innen fosztogatta a környék lakosságát. Oroszi Lázás, a huszti vár generálisa elűzte Matuznait, de az később újra visszafoglalta a várat. 1546-ban fel is újították a várat, de tovább folytatták a rabló életmódot. Ezt megelégelve 1564-ben Ferdinánd király vezére, Schwendi Lázár, elfoglalta és leromboltatta a várat. A végső rombolást 1567-ben a tatárok végezték el.
Kovászón egy középkori eredetű templomot is említenek, de az mára már elpusztult.
A várhegyen egy új kis kápolna található. A várból fantasztikus kilátás nyílik a környékre.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-12-17 20:41:23
Közeli objektumok
Jézus Szíve plébániatemplom (2.447 km)
Református templom (2.758 km)
Szent Anna plébániatemplom (4.264 km)
Református templom (5.244 km)
Református templom (5.708 km)
Templomrom (6.890 km)
Református templom (7.001 km)
Református templom és harangláb (7.113 km)
Református templom (8.730 km)
Szent Ilona római katolikus plébániatemplom (9.507 km)