Megújulásunk támogatója:  

Mari-kúria


Forrás: wikipedia.org
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 6,214'
Hosszúság (lon):
E 25° 41,888'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CV-II-M-A-13136
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Fűrész utcából a református templomnál kelet felé nyíló Kocsiút túlsó végében
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ház fundamentumát nem messze a falu templomától, a Macskás patak partján ásták meg. Az építési munkálatokat egy Raffay nevezetű mester vezette, aki mellett „kalákázással” a helybeliek dolgoztak, és a munkálatokban a környékbeli falvak lakói is sokat segítettek. Kisbacon is nagyon büszke volt arra, hogy a híres író hazajött házat építeni. A község adta a fát a cserép és a tégla kiégetéséhez, a cseréptető felrakását ugyancsak „kalákába” végezte a falu népe.

Benedek Elek elhatározta, hogy visszavásárolja azokat a földeket, melyeket szülei az ő taníttatására költöttek. Végül a darabról-darabra visszavásárolt tizenkét hektáros birtokon (1896-ban) megkezdődött a rég megálmodott kisbaconi kúria megépítése. A házat felesége egyik rokona, Poldesz Richárd építészmérnök tervezte úgy, hogy az a család, az unokák, a barátok és vendégek befogadására, elszállásolására alkalmas legyen. A ház fundamentumát nem messze a falu templomától, a Macskás patak partján ásták meg. Az építési munkálatokat egy Raffay nevezetű mester vezette, aki mellett „kalákázással” a helybeliek dolgoztak, és a munkálatokban a környékbeli falvak lakói is sokat segítettek. Különösen meghatotta Benedek Eleket az a jelenet, amikor egymás után fordultak be az udvarra a gránitkővel megrakott magyarhermányi szekerek. Kisbacon is nagyon büszke volt arra, hogy a híres író hazajött házat építeni. A község adta a fát a cserép és a tégla kiégetéséhez, a cseréptető felrakását ugyancsak „kalákába” végezte a falu népe.

A ház két évig épült, és 1898-ban került tető alá. A pesti lakásához képest valóságos kastély lett a nyolcszobás, késő klasszicista stílusban épült, tornácos kúria. Igaz, hogy télen csak két szobát fűtöttek, de nyaranta volt, hogy harmincan ülték körbe a tizennégy méteres ebédlő kihúzható asztalát. Kellett a nagy ház, hogy gyermekei, sőt unokái is megférjenek benne. Akkor már öt gyermeke volt Benedek Eleknek, útban volt a hatodik, s még éltek a szülei is. Azt akarta, hogy miután gyermekei családot alapítanak, akkor is meglegyen mindenkinek a maga szobája. A ház homlokzatán, az oszlopos veranda fölötti háromszögben ma is ott díszeleg arany betűkkel felesége, Mari neve, mert hiszen az ő szerető, mindenről gondoskodó lénye, támogatása és gazdasági leleményessége nélkül ez a ház soha nem épült volna meg.

Mikor a ház elkészült, kezdetét vette a birtok megmunkálása is, a gyümölcsösben több száz almafát telepítettek, majd sorra ültették a fenyőfa csemetéket, kialakították a gazdasági épületeket. A házhoz vezető út fenyőfái közé Elek apó almafákat ültetett, hadd örvendezzen, aki arra jár. A kert felső részének egyik felében fenyő, a másikban lombhullató fák kerültek. A házat körülvevő hatalmas kertben rövid időn belül mesebeli környezet teremtődött, ahol az erdőrészeket, parkokat és sétányokat rövid versikék mutatták be. 1929-től, Elek apó halála után a kisbaconi Benedek-kúria évekig üresen állott, a család csak nyaranta kereste fel Kisbacont. A rokonság távollétében a falubeliek, illetve távoli rokonok vigyáztak az értékekre, és egy-két kisebb betörést leszámítva a második világháború végére minden szerencsésen megmaradt eredeti formájában. A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek Flóra lánya, aki Budapesten, a Dohány utcai polgári leányiskolában szépírást és tornát tanított, nyugdíjba vonult, és hazaköltözött Budapestről a kisbaconi családi kúriába. Az 1940-es évek végén a megyei kommunista vezető tanács sokat töprengett azon, hogy milyen listára tegye Flóra kisasszonyt (ahogyan a falubeliek szólították) a 12 hektáros birtokkal és a Benedek kúriával. A román kommunista pártbizottság munkatársai kocsival érkeztek a házhoz, és közölték a végül is kuláknak titulált Flórával, hogy költözzön ki, mert a sokszobás házat gyermekotthonná szeretnék átalakítani. (Volt egy pillanat, amikor a házban egy termelőszövetkezeti székház kialakításának gondolata is felmerült.) Szerencsére azonban Flóra jóravaló, eredeti egyéniségének és ebből eredő jó kapcsolatrendszerének köszönhetően valamennyi ilyen ügy rövid időn belül lecsendesedett. A nagy kertet ugyan államosították, de az idősödő Flóra „néninek” megmaradhatott a nagy ház az összegyűjtött meséskönyvekkel, festményekkel, bekötött újságokkal, és a park is, ahol ezentúl éveken keresztül nyugodtan fogadhatta nemcsak a Pestről érkező Benedek Elek leszármazottakat, hanem az Elek apó házát felkereső látogatókat is. Rövid idő alatt valóságos zarándokhelyé vált a kisbaconi Benedek-kúria. Flóra néni szorgalmazta és szervezte Elek apó emlékének ápolását, s kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a kisbaconi házon 1959-ben, Benedek Elek születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyezzenek el. Az épületben ma Benedek Elek Emlékház működik.

A leírás forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2020-02-17 17:56:37
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Vízimalom (0.240 km)
Boda-kúria (7.253 km)
Daniel-kastély (8.610 km)