Mária mennybemenetele plébániatemplom

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 17,191'

Hosszúság (lon):

E 16° 12,975'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Steinamangerer Strasse (Szombathelyi út) 15.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A város területe a honfoglalás után a nyugati határvidékhez tartozott. Székely (?) lakossága, a gyepű őrei több kiváltságot is kaptak, például 1327-ben, amikor Károly Róbert eddigi kiváltságaik megerősítésén túl az országos nemesek közé sorolja őket, s számukra külön őrnagyság megszervezését rendeli el. A nemességet 1582-ben Rudolf császár és király is megerősítette, több már ekkor is létező családot ma is megtalálunk a településen (Adorján, Balikó, Benkő, Gál, Osváth stb). 1841-ben piactartási jogot kapott a község. Az 1867-es kiegyezés után a városka rohamos fejlődésnek indult. A terület 1920-21-ben Ausztriához került. Ennek megakadályozására Prónay Pál alezredes 1921. október 4-én Felsőőrön kikiáltotta az ún. Lajtabánságot, de egy hónap múlva át kellett adnia a területet az osztrákoknak.

A ma álló épület magja, az első templom a 14. század közepe előtt épült román stílusban, s egy 1463-as oklevél szerint Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. Szintén középkoriak a templom északi falának gótikus falfestményei (Szent György és Szent Mihály ábrázolásával). A hajó kis méretű, román kori rés ablakait 1975-ben tárták fel, azóta ezek is láthatóak.
A templomtorony 1656-ból való, legfelső szintje és hagymakupolája az 1800-as évek elejére keltezhető. A templomhajó déli, barokk homlokzata 1728-ból való. Az egész templom mai képét meghatározó, barokk stílusú átépítésre 1778-ban került sor. A barokk korban épült a templomhoz a sekrestye is.
Ugyanezen stílust tükrözi a belső berendezés is. A későbarokk főoltár Mária mennybemenetelét ábrázolja, Dorffmaister István alkotása. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok faszobrai állnak, ezeket valószínűleg Dorffmaister György készítette. A szószéken, amely 1779-ben készült el,. Isten bárányát és a négy evangélistát láthatjuk.
Az utoljára 1996-ban restaurált, ősi templom ma csupán ravatalozóként, a gyászszertartások helyszínéül szolgál, ugyanis 1967-69 között elé/mellé építették a mai plébániatemplom és egyházközségi központ (Kontaktzentrum) ijesztően sivár, modern, vasbeton épületeit. A monumentális épületegyüttes – legalábbis műemlékes szemmel nézve – szinte agyoncsapja a fölötte álló, méreteiben sokkal kisebb, sok évszázados templomot…

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2011-12-08 00:56:26