Mária-oszlop



Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,632'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,503'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Szakrális plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Ferenciek tere (ma: Františkánske námestie) keleti végében
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori pozsonyi Óváros fő teréből nyíló Ferenciek terén, közvetlenül az evangélikusnak épült, majd jezsuita kézbe jutott templom főbejárata előtt egy barokk stílusú, kőből faragott Mária-oszlop áll.
A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak egy díszes ún. úrmutatót (szentségtartót) emel magasba. A talapzatról karcsú, magas, hengeres kőoszlop emelkedik, melynek kompozit oszlopfős tetején áll Szűz Mária életnagyságnál kisebb kőszobra. A fején koronát viselő, hosszú köpenyben ábrázolt Mária jobbjával a gyermek Jézust tartja.
Az oszlopot I. Lipót császár és magyar király állíttatta hálából, Mária tiszteletére, 1675-ben annak örömére, hogy sikerült felszámolnia a magyar nemesség ellene irányuló szervezkedését, az ún. Wesselényi-féle összeesküvést. A \"lebukott\" (valójában leginkább önmagukat feladó) szervezkedők elleni megtorlásnak egyébként volt pozsonyi vonatkozása is, hiszen 1671-ben - Lőcse mellett - itt is működött a bűnösök ügyét tárgyaló bíróság. E városban végezték ki - Zrínyivel és Frangepánnal egy napon - a fő- és jószágvesztésre ítélt Bónis Ferencet.
1675-ös dátumával ez Pozsony legidősebb Mária-oszlopa.
Az oszlophoz fűződik még egy történelmi nevezetesség is. I. Lipót lánya, a frissen megkoronázott Mária Terézia 1741. június 25-én a koronázási ünnepség díszmenetével erre elhaladva térdhajlítással adott hálát itt Patrónájának.
A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak egy díszes ún. úrmutatót (szentségtartót) emel magasba. A talapzatról karcsú, magas, hengeres kőoszlop emelkedik, melynek kompozit oszlopfős tetején áll Szűz Mária életnagyságnál kisebb kőszobra. A fején koronát viselő, hosszú köpenyben ábrázolt Mária jobbjával a gyermek Jézust tartja.
Az oszlopot I. Lipót császár és magyar király állíttatta hálából, Mária tiszteletére, 1675-ben annak örömére, hogy sikerült felszámolnia a magyar nemesség ellene irányuló szervezkedését, az ún. Wesselényi-féle összeesküvést. A \"lebukott\" (valójában leginkább önmagukat feladó) szervezkedők elleni megtorlásnak egyébként volt pozsonyi vonatkozása is, hiszen 1671-ben - Lőcse mellett - itt is működött a bűnösök ügyét tárgyaló bíróság. E városban végezték ki - Zrínyivel és Frangepánnal egy napon - a fő- és jószágvesztésre ítélt Bónis Ferencet.
1675-ös dátumával ez Pozsony legidősebb Mária-oszlopa.
Az oszlophoz fűződik még egy történelmi nevezetesség is. I. Lipót lánya, a frissen megkoronázott Mária Terézia 1741. június 25-én a koronázási ünnepség díszmenetével erre elhaladva térdhajlítással adott hálát itt Patrónájának.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-11-22 02:16:32
Közeli objektumok
Óvárosháza (0.028 km)
Rómer Flóris szobra (0.041 km)
Korsós asszony szökőkút (0.047 km)
Roland-kút (0.057 km)
Kutscherfeld-palota (0.062 km)
Jeszenák-palota (0.077 km)
Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank (0.082 km)
Prímási palota (0.094 km)
Sárkányölő Szent György szökőkút (0.107 km)
Angyali üdvözlet ferences templom (0.107 km)