Mocsonyi-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 58,427'

Hosszúság (lon):

E 22° 13,480'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu belterületének északkeleti szélén, nagy, angol stílusú parkban.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Bánságban megtelepedett, magyar nemességet nyert Mocsonyi (Mocioni) család román eredetű és érzelmű volt. A 19 században sokat tettek a románság politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért. Mocsonyi Mihály (1811-1890) Kápolnáson emeltette kastélyát. Az épületet a bécsi Otto Wagner 1876-ban papírra vetett feljegyzésében („Promemoria”) említi saját munkájaként. Az építést a feljegyzés érelmében az 1860-as évekre tehetjük. A hagyomány szerint a kivitelezést olasz mesterek végezték.
A kis méretű, de elegáns kastély a klasszicizáló stílusú versailles-i Kis Trianon parafrázisa. Kétemeletes, négyzetes tömbjében a földszint lábazatként alárendelt szerepet játszik, tagolt főpárkányát konzolsoros, balusztrád koronázza. A főhomlokzatot négy vájatolt törzsű korinthoszi oszlopból és attikából komponált, enyhe kiülésű középrizalit tagolja. Bár felépítése és főbb építészeti formái megegyeznek a Kis Trianonéval, a kastély ablakai – eleve a helyi klíma miatt is – jóval kisebbek, és legömbölyített sarkai, masszívabb tömege jóvoltából elkerüli előképének élesen metszett, szinte dobozszerű hatását. Az első emeleti, nagy ablakokat záradékukba helyezett női maszk, e fölött háromszögű oromzat hangsúlyozza. A főhomlokzat középrizalitjához az első emelet szintjén terasz illeszkedik, melyhez kétfelől ívesen emelkedő szabadlépcső vezet. A híres francia előképhez történő igazodás félreérthetetlen jele, hogy a terasz fém mellvédkorlátja szinte pontról-pontra megegyezik a Kis Trianon lépcsőházi korlátjával. A monumentális megjelenésű hátsó homlokzaton középrizalit ugrik előre; közepén magas, félköríves záródású kapu nyílik, az épület tényleges főbejárata. A kapunak féloszlopokból, pilaszeterekből és timpanonból komponált architektúra ad hangsúlyt. Az épület földszintjén alárendelt helyiségek helyezkednek el. A fő termek az első emeleten sorakoznak, ide a főbejárat felől márványlépcső vezet. A lépcső a homlokzatokéhoz hasonló, elegáns architektúrával ellátott, keresztirányú fogadóteremhez érkezik. Az épület közepén helyezkedik el a faburkolatos étterem, mely természetes világítását üvegtetőn keresztül kapja. A középső térre a második emeleten ablakok nyílnak, ami fölött egy második üvegtető húzódik. A főhomlokzati terasz mögött található az épület egy további, nagy közösségi terme. A kastélyt kert fogja körbe. A főhomlokzat középtengelyében nyílik a kertkapu, melyhez az országút felől rövid fasor vezet. A kert és a kastély a falu szélén terül el.
Sisa József Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-02-22 18:54:06