Nevickei vár



Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 40,845'
Hosszúság (lon):
E 22° 24,529'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Ungvártól 12 km-re
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Nevickei vár az Ung folyó völgyében, egy magas sziklán épült. A vár alatt, a folyó mellett szabadidő központ és kemping van.
A vár fontos hadászati funkciója a Vereckei-hágóhoz vezető út ellenőrzése volt, a tatárjárás után kiépült végvárrendszer részeként. A hozzá legközelebb eső Ungvári várral fény- és zászlójelzéssel tartották a kapcsolatot. A XIV. század elején épült erődítmény szabálytalan elliptikus alaprajzú, belső tornyos. A vár építése több periódusban történt. Elsőként a belső udvar körüli épületek épültek a XIV. század elején. A körítő várfalak és bástyák a XIV. sz. végén vagy a XV. sz. elején épültek. A belső várat három oldalról védőárok, a negyedik észak-nyugati oldalról maga a meredek hegyoldal védi. A védőfalat 4 bástya – három ovális és 1 háromszögű – erősíti. A vár bejárata a dél-nyugati hatszögű védőbástyán volt, amelyet fahídon lehetett megközelíteni. E bástyát vastag falak között vezetett védőfolyosó kötötte össze a belső vár előudvarával. A belső udvarban volt a ma is látható, sziklába vájt kút. A vár fő része egy négyzetes alaprajzú, valaha négyszintes őrtorony, melyet ma sátortető fed és kilátótoronyként használják. Körbefutó erkélyéről pazar kilátás nyílik az Ung folyó völgyére.
A falakat faragatlan kövekből mészhabarcsba rakták. A különálló hatszögű bástyán és a központi épület íves részén fordított kulcslyuk alakú lőrések vannak. A legújabb, de még nem megerősített kutatások szerint, a központi rész nyugati oldalán, az őrtoronytól észak-nyugatra állt a vár legrégibb magja, amelyre később ráépítették az íves részt. Ez a korai épület esetleg a vidékre jellemző lakótorony is lehetett, amelyet fából épített erődítés védett. A helyszínen valóban felfedezhetők egy régebbi négyszögű épület maradványai.
A hagyományok szerint a várat a honfoglalás előtt a szlávok emelték, és neve a Nyevisztka=menyasszony-t jelent. A vár mindig az ungvári vár birtokosainak a tulajdona volt. 1312 előtt Aba Amadé építette, később királyi tulajdonba került, majd a XIV. században a Drugethek kapták meg. A Rákóczi-szabadságharcban erősen megsérült és akkori tulajdonosától – Bercsényi Miklóstól – visszakerült a koronához. Impozáns romjai azóta uralják a környéket.
A vár fontos hadászati funkciója a Vereckei-hágóhoz vezető út ellenőrzése volt, a tatárjárás után kiépült végvárrendszer részeként. A hozzá legközelebb eső Ungvári várral fény- és zászlójelzéssel tartották a kapcsolatot. A XIV. század elején épült erődítmény szabálytalan elliptikus alaprajzú, belső tornyos. A vár építése több periódusban történt. Elsőként a belső udvar körüli épületek épültek a XIV. század elején. A körítő várfalak és bástyák a XIV. sz. végén vagy a XV. sz. elején épültek. A belső várat három oldalról védőárok, a negyedik észak-nyugati oldalról maga a meredek hegyoldal védi. A védőfalat 4 bástya – három ovális és 1 háromszögű – erősíti. A vár bejárata a dél-nyugati hatszögű védőbástyán volt, amelyet fahídon lehetett megközelíteni. E bástyát vastag falak között vezetett védőfolyosó kötötte össze a belső vár előudvarával. A belső udvarban volt a ma is látható, sziklába vájt kút. A vár fő része egy négyzetes alaprajzú, valaha négyszintes őrtorony, melyet ma sátortető fed és kilátótoronyként használják. Körbefutó erkélyéről pazar kilátás nyílik az Ung folyó völgyére.
A falakat faragatlan kövekből mészhabarcsba rakták. A különálló hatszögű bástyán és a központi épület íves részén fordított kulcslyuk alakú lőrések vannak. A legújabb, de még nem megerősített kutatások szerint, a központi rész nyugati oldalán, az őrtoronytól észak-nyugatra állt a vár legrégibb magja, amelyre később ráépítették az íves részt. Ez a korai épület esetleg a vidékre jellemző lakótorony is lehetett, amelyet fából épített erődítés védett. A helyszínen valóban felfedezhetők egy régebbi négyszögű épület maradványai.
A hagyományok szerint a várat a honfoglalás előtt a szlávok emelték, és neve a Nyevisztka=menyasszony-t jelent. A vár mindig az ungvári vár birtokosainak a tulajdona volt. 1312 előtt Aba Amadé építette, később királyi tulajdonba került, majd a XIV. században a Drugethek kapták meg. A Rákóczi-szabadságharcban erősen megsérült és akkori tulajdonosától – Bercsényi Miklóstól – visszakerült a koronához. Impozáns romjai azóta uralják a környéket.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-09-28 23:15:10
Közeli objektumok
Pálos kolostor feltételezett romjai (9.768 km)
Rotunda (körtemplom) (9.823 km)
Görög katolikus templom, rotunda (9.836 km)
Ungvári vártemplom romjai (10.006 km)
Ungvári vár (10.042 km)
Görög katolikus püspöki palota és székesegyház (10.094 km)
Kerekes-ház és környezete (10.141 km)
Szent György templom (10.246 km)
Református templom (10.318 km)