Megújulásunk támogatója:  

Pálffy-palota


A kép forrása: Wizzard / wikipedia
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,508'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,454'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városi palota
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Kossuth Lajos (ma: Hviezdoslav) tér 18.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb - és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli - Pozsonyba a legfőbb kormányszerveket, itt működött az országgyűlés, itt koronázták a királyokat. Ezzel a város az ország egyik fontos gazdasági, kulturális, vallási és oktatási központjává vált. A fallal körülvett óvárosban, különösen a béke beköszöntével, a 18. században számos Habsburg-párti magyar főúr és egyházi főméltóság építtetett látványos, státusszimbólumnak számító, emeletes, barokk, vagy klasszicista palotát - a leggazdagabbak akár többet is.

Ezek egyike a 19. század második felében kialakult pozsonyi Sétatéren 1884-85-ben felépült Pálffy-palota. A Belvárosban több, e családhoz kötődő palota is áll, köztük egyik az Úri (ma: Panská) utcában áll a 19-21. szám alatt. Ennek telkéhez hátulról csatlakozva, de főhomlokzattal már a Kossuth térre nézve építtette fel Pálffy János (1829-1908) neobarokk stílusú palotáját, Viktor Rumpelmayer tervei szerint.

Pálffy János, mint a korabeli Magyarország egyik leggazdagabb embere, híres műgyűjtő volt. Támogatta korának művészeit és maga is remek műkincsgyűjteménnyel rendelkezett.

A zárt sorú beépítésben, utcafronton álló, négyszintes épület főhomlokzata szimmetrikus szerkesztésű. Három kapuval nyílik az utcára. Közülük legdíszesebb a középen elhelyezkedő főkapu, amely fölé kiugró, első emeleti erkélyt a kapu két oldalán egy-egy atlasz (faun) tartja. A homlokzat párkányokkal és stukkókkal gazdagon díszített, különösen az ablakok körüli felületen. Földszintje rusztikázott, míg az emeleti homlokzatot hatalmas pilaszterek osztják fel. A középrizalit fölé emelkedő, áttört attikafalon életnagyságnál nagyobb méretű istenszobrok sora áll.

Az épületben ma képzőművészeti főiskola működik.

A leírás forrása: wikipedia.org
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-24 14:04:42
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Pálffy-palota (0.049 km)
Csoma-palota (0.072 km)
Keglevich-palota (0.078 km)
Erdődy-palota (0.096 km)
Carlton Hotel (0.127 km)
Nester-palota (0.129 km)
Pálffy-palota (0.129 km)
Kern-ház (0.139 km)