Megújulásunk támogatója:  

Református templom


A képek forrása: Szeder László / wikipedia

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 22,808'
Hosszúság (lon):
E 21° 45,578'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu központjában, a Fő utca (Hlavná) és a Kövesdi (Kamenecká) utcák kereszteződésétől keletre, domboldalban.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma Bodrog-köz egyik legjelentősebb településének számító, magyar többségét máig megőrző Bodrogszerdahely Árpád-kori eredetű település, bár határában magyar honfoglalás-kori (10. századi) leletek is előkerültek. A 12. század óta folyamatosan létező falu egy időben jogilag ketté válva, Egyházas-, ill. Vásáros Szerdahely néven létezett. Ősi földesura a baksa család volt, akik a 14. századtól kezdve a községről Szerdahelyieknek kezdték nevezni magukat. A török háborúk, később pedig a Habsburg-ellenes rendi felkelések időszakában sokat pusztult a falu, amely csak a 18. század második felében talált ismét magára. A Vécsey-család 1647-ben szerzett birtokot a faluban, hogy azután leszármazottaik egészen az 1945-ös összeomlásig birtokolják azt.

A település lakossága a reformáció századában protestánssá lett, folyamatosan használva a korábbi plébániatemplomát (a mai római katolikus templomot). A Rákóczi-szabadságharcot követő, erőszakos ellenreformációs hullám eredményeképp az ősi templomot elvették a református közösségtől és a római katolikusoknak adták át. Az így templom nélkül maradt reformátusok egy ideig Csuha István házában tartották istentiszteleteiket. Lelkészük sem lévén, a karosi tiszteletes járt át ide szolgálatra. II. József Türelmi rendelete nyomán lehetőségük nyílt újból templomot építeni. Ezt szinte azonnal meg is tették a Borbély József neje által adományozott telken, 1790-ben. 1810-re a templom mérete a gyarapodó közösség számára szűknek bizonyult, így ez évben, a korábbi épület helyén új, nagyobb, de torony nélküli imaházat – a mai templom magját - építették fel. A csarnoktemplom tere pologonális záródású és sík mennyezetű. Egyszerű, fából készült enteriőrjét fa oszlopokon nyugvó kórus egészíti ki. Szószéke is a templom építésének korszakából való.

Egy nagyobb lélegzetvételt követően, 1910-ben kerítettek sort a homlokzat előtt ma is álló, gúlasisakos torony felépítésére és az egész templom felújítására, átépítésére. 1949. és 1954. években a templomot tovább javították.

A leírás Reško Sándor - Gecse Ferenc: Bodrogszerdahely. A bodrogközi nemesi falu. Honismereti Kiskönyvtár 90., (1998.) nyomán készült.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-05-15 12:44:39
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.