Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 14,919'

Hosszúság (lon):

E 22° 2,538'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Hegyközszentimre 60. szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szalárdtól 4 km-re, északra, a Berettyó jobb oldalán fekvő falu első írásos említése a Váradi Regestrumban jelent meg 1220/1550-ben Abbas de Sancto Henrico néven. Későbbi névalakjai: 1459-ben Zenthemreh, 1863-ben pedig már Hegyköz-Szentimre. Monostoros hely, nevét a Szent Imre herceg (1007–1031) tiszteletére felszentelt középkori kolostoráról kapta, amely a helyi hagyományok szerint az Árpád-házi szent halálának helyét jelöli meg, ahol legendája szerint, egy vadászaton vadkan áldozta lett. Megkülönböztető szerepű a Hegyköz- előtag amely a tájegységre utal.
A falu temploma 1674-ben épült, a hagyomány szerint fából, de lehet, hogy sárral tapasztott sövényből (paticsfal) készült, mennyezetén a Pesty Frigyes gyűjtéséből ismert felirattal: „Soli Deo / Gloria / Ez Isten Háza építtetett a Szent Háromság / Egy örökké Uralkodó Sz. Istennek tiszteletire / és ditsőségire a Szent Imrei Reformata Szent / Eklesia maga költségével Ano Domini / 1674”. Az istenháza, melynek külön álló fatornya volt, 1789-ig állott fenn. Új temploma 1787 és 1789 között épült barokk stílusban, amelyet előbb zsindellyel, majd 1845-ben cseréppel fedtek be.
Az egyhajós, mindkét végén kontyolt nyeregtetős templom, kelet–nyugat tájolású hajójának déli homlokzata előtt, annak középtengelyében áll a torony. Mivel dombon áll, lépcsősor vezet fel hozzá. A torony széleit teljes magasságában pilaszterek díszítik, sarkait lekerekítették. A torony alatti egyenes lezárású bejárat félköríves tükörben áll, széles övpárkány választja el a felsőbb emelettől, ahol mind a négy oldalon, egymás fölött, két nagyméretű, keretelt, félköríves záródású, zsalus, könyöklőpárkányos ablak áll, alattuk egy-egy szépen profilozott párkány található. A torony koronázópárkányának mezejében elhelyezett óra kerek számlapját a párkány felső és alsó tagjai ívelten követik, kialakítva így a jellegzetes barokk órapárkányt. Sokoldalú, barokkos, lanternás toronysisakján az 1838-as évszám olvasható. A torony bal oldalához simuló épületrész a toronyfeljárót rejti. A hajó falai dísztelenek. Sarkain tagolatlan lábazatból kiinduló pilaszterek találhatók, amelyek egybefutnak a koronázópárkány alatt húzódó övpárkánnyal. Déli homlokzatán, a toronytól jobbra és balra, egy-egy nagyméretű, keretelt, félköríves záródású, könyöklőpárkányos ablak látható. Keleti homlokzatán egy, északi homlokzatán két hasonló ablak áll. A torony alatti átjáró boltíves. A nyugati végében levő bejárat kívül egyenes lezárású, belül félköríves, mivel valószínűleg mindkét bejáratot átépítették. A hajó síkmennyezetes. Nyugati végében álló orgonakarzatát karcsú, fejezetes oszlopok tartják. A szószéket az északi falra erősítették, a feljáratot mellvéd mögé rejtették.
A templomkertben Szent Imre szobra látható.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2014-02-07 13:34:27