Megújulásunk támogatója:  

Református templom



A kép forrása: www.varak.hu

A kép forrása: www.varak.hu

A kép forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,788'
Hosszúság (lon):
E 23° 5,294'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falu belterületének K-i részén emelkedő domb tetején, mindenhonnan messziről látható helyen áll.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról fennmaradt első írásos adat a 13. század közepéről származik. A falu központi kiemelkedésén áll Kalotaszeg, ill. Erdély egyik legismertebb, legszebb és máig rengeteg meg nem oldott tudományos kérdést tartogató, középkori temploma.
Építtetője a Mikola nemzetség Gyerőnek, vagy Gyerőffynek nevezett ága volt a tatárjárás után. Ez egy nyugati toronypáros, román stílusú épület volt, melynek részletei – pl. a torony félköríves záródású ikerablakai – ma is látszanak. 1442-ben Kabos Tamás a román kori szentélyt elbontva gótikus stílusban, K felé bővítteti a templomot, megépítve a mai, poligonális záródású, támpilléres szentélyt és a kőbordás boltozatot. A templom védőszentje a középkorban Szent György volt.
Az apátság megszűnése után már csak plébániaegyházként működő templomot az 1560-70-es években a lakosság reformátussá válásával a protestánsok vették át és ők használják a mai napig.
Az ülőfülke boltozatát 1536-os évszámos faragvány keretezi. A faragott, festett szószék Sipos Dávid munkája, felirata szerint 1752-ből. A fölötte lévő hangvetőt 1807-ben Késmárki János kolozsvári mester készítette. A festett berendezések és a karzat Umling Lőrinc munkái az 1750-es évekből. A bútorokat nagy felületen borítják igen szép, kalotaszegi hímzések.
A templom 1936-os felújítását vezető Debreczeni László műemlékvédelmi szakember az egykori D-i torony csonkjának falában, a napóra alatt, falfülkékben több faragványt helyezett el, melyek talán a korábbi templomperiódusok valamelyikéből származnak. A középső, kettős oroszlán valószínűleg egy római síremlék töredéke, bal oldalon egy középkori Szt György ábrázolás, míg a jobb oldalon egy unikális, két kezében 1-1 kígyót tartó és szoptató nőalak, az ún. „madárlány” látható. E faragványnak egyes vélemények szerint egészen távoli, az Égeikumig vezető párhuzamai vannak.
Az épületet szabálytalan kör alaprajzú, kőből falazott, magas, kívülről támpillérekkel erősített, zsindellyel fedett cinteremfal övezi, melyet a felirat szerint 1752-ben Kabos Ferenc és felesége építtetett. A körítőfalban faragott kőtábla emlékszik meg az 1848-as jobbágyfelszabadításról.

A leírás Sisa Béla: A Madárlány Erdélybe repült. Budapest, 2007. munkája nyomán készült.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-02-11 14:07:30
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bedecs vára (6.308 km)
Barcsay-kastély (9.888 km)
Varjúvár (10.853 km)
Farkasvár (12.978 km)