Megújulásunk támogatója:  

Református templom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 44,488'
Hosszúság (lon):
E 22° 21,039'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Remetea
Egyéb adat:
Magyarremete a Fekete-Körös völgyének szórvány magyar szigetközössége. A falu a 11-12. században keletkezhetett és az uradalmi székhellyé váló Belényessel meg a környező hegyvidékkel együtt még a tatárjárást követően, 1247-ben királyi adományból a váradi püspökség birtokába került és maradt a 16. század közepéig. Noha a falut oklevélben csak 1422-ben említik először, amikor a Belényes környéki magyar falvak püspöki tizedfizetéséről rendelkeznek, koraiságához nem fér kétség. 1363-ban a román származású Iván belényesi vajdát és testvéreit említették, közülük Boch (vagy Bocz) utódai felvették a Remetei előnevet. A Remetei család tagjai többször viselték a belényesi vajdai tisztséget, s katonai szolgálatot is végeztek: egy 1445 évi oklevélből kiderül, hogy Remetei Bocz János fia, László vajda két testvére a királynak a török elleni hadjáratában, a váradi püspök szolgálatában áldozta életét.
Rövid leírás:
A református templom Bihar megye egyik legjelentősebb középkori műemléképülete. A művészettörténeti irodalom a templomot a 13. századra, a falképeket pedig többnyire a Zsigmond kor második felére datálja. A templom tagolatlan hajóból, poligonális záródású apszisból, gótikus ablakokkal áttört nyugati toronyból valamint egy déli portikuszból áll. A torony földszintjének boltozatán cirill betűs, bizánci jellegű falképek őrződtek meg, többek között egy Maiestas Domini, továbbá a kapu felett Szűz Mária és a gyermek Jézus. Ezek jelenlétének is köszönhető, hogy a román művészettörténetírásban máig él a templom görögkeleti eredetének feltételezése. A legutóbbi kutatások egyértelművé tették, hogy a ma álló épületet a Zsigmond-korban építették. A szentélyben a felső képszalagon az apostolok háromnegyed életnagyságú alakjai állnak Alattuk az ülőfülkét igen díszes sárga drapéria keretezi. Mellette egy jelenet két karcsú, láncvértes, tollas föveget viselő alakkal. E mellett állnak Szent László, Szent István és Szent Imre alakjai, kiknek feje mellett majuszkulákkal írt nevük olvasható. Ezt követi fent a szentély keleti kerek ablaka, ennek bélletébe forgórózsás ornamentikát festett a mester. Ettől balra Hitetlen Tamás és Krisztus alakja látható. Az apszis délkeleti oldalának képsora is egy könyvet tartó apostollal kezdődik, majd a félköríves lezárású befalazott ablaka feletti hatalmas rozettával folytatódik. Mellette a Krisztus ostorozásának jelenete látható, ahol két láncvértes pribék ütlegeli a karcsú oszlophoz kötözött kezű Krisztust. Itt az alsó sávban egy pálmaágat tartó női szent és az eredeti szentségtartó fülkéhez közel az áldásra emelt kezű Krisztus frontális beállítású alakjára bukkantunk. A déli falon az új ablak megnyitásakor elpusztították a felső képmezőt, de alatta a jobbjában kardot emelő Szent Mihály alakja és az előtte megfestett sziklás tájon álló stilizált fák kiváló állapotúak.
Az északi hajófalon a felső sávban a lelkeket mérlegelő Szent Mihály, egy női szent és áldó Krisztus jelenik meg, a középső sáv tartalmazhatta a Szent László legendát. A szószék mögött Mária és a gyermek Jézus látható egy püspökszent társaságában. A déli hajófalon a Három királyok hódolata és Antiochiai Szent Margit-legendájának részletei sejlenek. Ugyanezen festő által a déli hajófal külső homlokzatára is megfestett jelenetek mára legnagyobbrészt elpusztultak, kivéve egy Köpönyeges Mária azonosítható fragmentumait.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-22 21:14:05
 
 

Állapotjelentések

2019.10.20 13:49 Emese62 állapot: 5 - egyéb

Nem változott az állapota , szép rendezett környezetben, új szobor áll az udvaron.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.