Megújulásunk támogatója:  

Református templom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 33,575'
Hosszúság (lon):
E 24° 32,898'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kápolna
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Sântana de Mureş
Egyéb adat:
A falut először 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették Sancta Anna formában, de 1409-ben és 1467-ben Zentanna-ként is említették oklevelekben.
Rövid leírás:
A középkori – eredetileg téglány alakú hajóból és a hozzá csatlakozó szabálytalan félköríves szentélyből álló – templomot a 13. század második felében emelték. Ebből a korból megmaradt a szentély, annak diadalíve és boltozata, a szentségtartó fülkével. A templom a 16. század közepétől lett a falu református közösségéé. A reformációt követően a templombelső falképeit lemeszelték, s új berendezést készíttettek. Úgy a hajó, mint a szentély ablakait a 18–19. században átalakították. A 19. század elején a templom nyugati falához előbb egy fa harangtornyot építettek, amit a 20. század 30-as éveiben elbontottak. Az új, jelenleg is álló tornyot 1930-ban építette Benkő Károly építőmester, saját költségén, elpusztítva ugyanakkor a nyugati hajófal addigra már lemeszelt falfestményeinek nagy részét és a nyugati kapuzatot. A toronyban lakó régi nagyharangot 1497-ben öntötték.
A szentélyben és a diadalíven ma is látható falképeket egy feltehetően észak-olasz tanultságú mester festette a 14. században. A kifestésre először Nemes Ödön marosvásárhelyi rajztanár hívta fel a figyelmet a Műemlékek Országos Bizottságának írt, 1895. évi jelentésében, mire a MOB 1911–12-ben kezdeményezte a falképek feltárását és restaurálását. Ma a következő falképek láthatók a templombelsőben: a Szent Anna harmadmagával jelenet és Szent Péter apostol, Szent Pál, és egy beazonosítatlan apostol alakjai a szentélyben, medalionok az ószövetségi próféták mellképeivel, Anjou Szent Lajos alakja, az okos és balga szüzek lámpást tartó mellképei a diadalíven, s a bélleten, három apostol ülő alakja, és az utolsó ítélet töredékei a hajóban.
A 18. század második felében, feltehetően a többi fa berendezési tárggyal egy időben, művészi kvalitásában szerény, festett kazettásmennyezet is készült, amely azonban ma már nincs meg, de a megmaradt töredékek alapján feltételezhető, hogy két típusú ornamentika díszítette, melyek a kor szokásához híven átlósan, vagy soronként váltakoztak. A gazdag plasztikájú, díszesen festett szószékkorona 1773-ban készült.
Még egy, az erdélyi emlékanyagban egyedülálló fa segédszerkezet volt a templomban, melyet a megrogyott diadalív megtámasztására helyeztek el, de ezt a mostani belső felújítás során kibontották, s helyette acélszerkezettel erősítették meg a diadalívet.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-20 12:31:33
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.