Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 9,366'

Hosszúság (lon):

E 22° 4,284'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Siter

Egyéb adat:

Az először Suhtur, Schechter néven megjelenő falu a Rézhegységnek a Kösmő és az Almás patakok által közrefogott nyugati nyúlványán, a középkorban a Középkalota, később Hegyköz névvel illetett, Nagyváradtól észak-északnyugatra terül el. Egyháza szerepel a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. 1421-ben a Csákyak adorjáni uradalmának falvai közt sorolják föl, de valószínűleg már 1395-től a Csáky család birtokában volt az egész középkoron át egészen a 18. századig. 1558 körül az egyházközség a kegyurak református hitre térését követte.

Rövid leírás:

A templom építésére vonatkozóan csupán a 18. századtól kezdődően vannak adatok. 1803-ban közadakozásból építették fel a templom elé a nyugati tornyot, melybe az 1759-61 közt emelt haranglábból helyezték át a hívek által 1748-ban öntetett harangot.
A környék egyik legérdekesebb műemlékében 2002-2007 között végzett falkutatások és régészeti feltárás nyomán körvonalazódott a templom építéstörténete. Egyértelművé vált, hogy korábban már állt itt egy, a mainál kisebb, 12. századi, egyenes szentélyzáródású templom. A mai templom alaprajzából kiolvasható, hogy két szakaszban, a félköríves apszissal záródó első hajó toldásával épült. A keleti hajórészt a szentéllyel a 13. század közepén emelhették, míg a nyugati hajóbővítmény a keskeny félköríves, rézsűs bélletű ablakok alapján a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. A hajóban nyugati karzat mindig állt. A déli falban egy félköríves záródású ajtó került elő, mögüle a faltestben indult a lépcsőfeljáró a nyugati karzatra, melynek a lenyomatai ma is jól láthatók a déli falon.
Az épület legérdekesebb része a hajó délkeleti sarkában előkerült baldachinos oltárépítmény. Az északnyugati sarkán szabadon álló oszlopra támaszkodó, élkeresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratos kifestéssel bírt. Keleti falán egyenes vonal jelöli az itt állt oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, trónoló Krisztus képét. Jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A cibórium rendkívüliségét az adja, hogy a Kárpát-medencében egyetlen hasonló építményt ismerünk, mely a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomában maradt fenn a 15. századból.

Adatlapot készítette:

sebijo

Adatfelvétel ideje:

2011-05-19 11:56:14