Római katolikus templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 32,193'

Hosszúság (lon):

E 24° 30,125'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Náznánfalva

Egyéb adat:

A Marosvásárhely közelében fekvő falu az 1567. évi registrumban négy kapuval szerepel.

Rövid leírás:

A centrális elrendezésű, téglából emelt kápolnának a bejárat tengelyére szimmetrikus alaprajzát páronként egybevágó körök íveiből és az ívek közötti, egymásra merőleges falszakaszok közé metszett negyed körívekből szerkesztették. Az ellentétes ívekből képzett homlokzatokat az épületen körbefutó, a lizénáknál golyvázott koronázópárkány és lábazat fogja egybe. A dinamikus tömegformálás szellemében az épületet törtsíkú tetőszerkezet fedi, mely jelenleg bádoggal fedett. Az egykor zsindelyezett kápolna mellett 1756-ban már harangláb állt.
Az Erdélyben társtalan alaprajzi elrendezés, az egyedi, biztos tömeg- és térformálás egy egyelőre ismeretlen, de tehetséges, képzett építészre vall. Karácson Márton marosvásárhelyi plébános szerint a legelőször 1743-ban említett náznánfalvi kápolna 1743–1746 között épült. Alapkövét Boér Imre marosi esperes tette le, és Hillarius minorita atya benedikálta. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna eredeti oltára 1760-ban leégett, helyére négy évvel később Bartsai László és felesége, Keresztúri Anna újat emeltettek. A mai oltár 19. századi. A kápolna bejárata felett, félköríves záródású fülkében Nepomuki Szent János finom megmunkálású, barokk kőszobra látható. Az 1756-os vizitáció Keresztúri Mihálynak tulajdonítja a kápolna építtetését. Mihály náznánfalvi birtoklása azonban csak testvére Miklós, Marosszék főkirálybírája és annak neje, Boér Judit halála utánra tehető, hiszen a birtokot Judit és testvére kapták apjuktól, Kövesdi Boér Simontól, Fogaras várának főkapitányától még 1702-ben. Az érett barokk stílusú kápolna az ellenreformáció szellemében valószínűleg Miklós életében, az ő megrendelésére épülhetett. Miklós korai, 1744-es halála után Mihály folytathatta az építkezést.
A 18. században készült harangláb a kápolna telkének szélén állt, az út menti járda közvetlen közelében. A 90-es években rosszindulatú emberek felgyújtották, de a falu lakói szerencsére idejében észrevették, s eloltották a tüzet. Hasonló esetek elkerülésére a helyi közösség döntése alapján a haranglábat a telken beljebb, biztonságosabb helyre költöztették .

Adatlapot készítette:

sebijo

Adatfelvétel ideje:

2011-05-20 12:23:24