Megújulásunk támogatója:  

Szent Domokos plébániatemplom


Forrás: www.panoramio.com
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 34,883'
Hosszúság (lon):
E 25° 47,479'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-A-12963
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Templom u. 1647
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település 1567-ben jelentkezik először oklevélben, amikor a regestrum Zent Damokos néven 34 kapuval írja. 1638-ban Sanctus Dominicus, 1576-ban Szent Damokos formában fordul elő. Maga a falu sokkal régebbi. Középkori, román kori templomáról megmaradt faragott kövei tanúskodnak. A nevét is Szent Domokos tiszteletére szentelt templomától kapta. Szent Domokost 1234-ben avatták szentté, s nagyon valószínű, hogy nem sokkal ezután épült a templom. A mai templom XIII–XIV. századi román kori emlékeket őriz: a régi templom déli bejárójának ajtókerete lehetett a torony alatti köríves kőajtókeret, míg a régi templom nyugati köríves ajtókerete a mai déli bejárójánál kapott helyet. A régi templomból való a sekrestye szintén köríves ajtókerete is. Ugyanennek a kornak emléke egy kő keresztelőkút és egy kő szenteltvíztartó is. Az előbbi díszítése feltűnő hasonlóságot mutat a Saint Menon-i és a Saint Menoux-i templom egyik oszlopával, a XII. ill. a IX. századból. Ugyancsak a régi templom emléke, de már a második korszakból, egy szárnyasoltár-töredék (egyetlen szárny „bájos angyali üdvözlet festményével”). A XVI. század elejéről származik az az olajfestmény, mely Mária koronázását eredeti módon örökíti meg: Jézus hármasképe (főpap, király, próféta), ugyanazon arcvonásokkal, Dürer stílusát idézi. Lehetséges, hogy a szárnyasoltárhoz tartozott. Szakértők szerint talán Csehországból származik, a Csíki Múzeum őrzi. A régi templom részére Domokos Kázmér még 1672-ben oltárt szentelt, a mai épület 1787 és 1802 között készül el.

Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Bíró József: Erdély művészete. Budapest, 1941.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-13 16:29:15
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.