Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton római katolikus székesegyház



Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 26,424'
Hosszúság (lon):
E 22° 43,344'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Mír utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Munkács városát a Latorca folyó osztja két részre, mely a Munkácsi latin szertartású Egyházmegye székhelye. A római katolikus templom még a 14. században épült, Szent Márton tiszteletére szentelték. A templom valószínűleg már akkor megvolt, amikor Erzsébet királyné 1376-ban Beregszászon kelt levelében megengedte, hogy Munkács Szent Márton képét vésse a pecsétjére. Erzsébet királyné gyakran imádkozott itt.

A 14. század hetvenes éveiben a templomot átalakították, majd a Hunyadiak korában felújították. A reformáció idején Munkács polgárai közül sokan elfogadták az új hitet és birtokba vették a templomot. Báthory Zsófia 1660-ban visszaadta a katolikusoknak a templomot, a paplakot és az iskolát.

1686-ban, miközben Zrínyi Ilona a várat védte, Caprara, a császári sereg vezére felperzseltette a várost és a templomot. 1725-re a katolikusok nagyjából rendbe hozták a leégett építményt. 1746-ban alapos átalakításokat hajtottak végre rajta. 1800-ban Schönborn Ervin gróf oltárt építtetett a templomnak. A mostani oltárkép elkészülte is neki köszönhető. Ez lóháton ábrázolja Szent Mártont, amint köpenyének felét a koldusnak nyújtja, akiről aztán Márton álmában megtudja, hogy valójában nem koldus volt, hanem maga Krisztus. A képet Bécsben festették.

A 19. század végére a templomhajó olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Csak a szentély maradt meg a régi templomból, melyet kápolnává alakítottak. 1896-ban Schönborn gróf kezdeményezésére határozták el az új templom felépítését. A grófi család jelentős mértékben járult hozzá ennek finanszírozásához, a teljes összeg felét biztosította. Az új templomot Czigler Győző tervei alapján 1905-ben Wagner Márton jászapáti építőmester építette fel, a régitől eltérő tájolással, eklektikus stílusban. Az új templom alapfalait 1904. augusztus 7-én áldották meg, a már felépült templomot pedig 1905. szeptember 24-én szentelték fel nagy ünnepélyességgel. 1945 után a templom felújításra szorult, erre azonban, hosszas huzavona után, csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A székesegyház szépítése és részleges felújítása ma is tart. Új kerítés épült a lebontott helyébe, a visszakapott kápolnát helyreállították. Sikeresen restaurálták a főoltár Szent Márton képét is. A templom építésének centenáriumára újabb külső felújítást kezdett az egyházmegye 2004-ben, amely sajnos még nem fejeződött be.

A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza. Orgonáját 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek építették. A bejáratnál található a bezárt és megrongált zsófiafalvi templom oltárképe, Madarász Viktor festménye. A képen Szent István király látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, ill. általa a gondviselő Isten kezébe.

A leírás forrása: Kárpátalja. Római katolikus templomok. Szerk.: Pápai Zsuzsanna, Munkács, 2003.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-10-06 21:05:55
 
 

Állapotjelentések

2013.06.21 09:38 Lacipap állapot: 5 - koordináta: N 48° 26,431' E 22° 43,337' - egyéb

Gyönyörűen rendben tartott templom, gondozott környezettel.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.