Szent Mihály arkangyal plébániatemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 38,051'

Hosszúság (lon):

E 24° 49,299'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu központjától délnyugatra, külterületen, a temetődomb tövében áll a nagy méretű templom.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori eredetű székely-magyar falunak 1332-ben már temploma és önálló plébániája volt. E templomot – amint azt a nyugati kapuja bizonyítja – a 15. században átépítették. Az épületet 1763-66. között barokk stílusban bővítették, majd 1880-ban az egészet újjáépítették, kialakítva annak mai képét.

A délnyugat-északkeleti tengelyű, kívülről támpilérekkel erősített templom téglalap alaprajzú hajója északkeleten a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel folytatódik, melyhez az északnyugati oldalon kontyolt félnyeregtetős sekrestyét építettek. A templom délnyugati homlokzata előtt áll a feltűnően vastag falú torony – bizonyára a 19. századi átépítésnél csak ezt a részt hagyták meg a korábbi templomból – melyet ma barokk sisak koronáz. A csehsüveg boltozatos toronyaljba a délkelet felől nyíló kapun juthatunk be. Az innen a síkmennyezetes templomtér felé nyíló ajtó pálcatagos gótikus kőkerete a templom egyik fontos építészeti értéke. A pilaszterekkel és párkánnyal tagolt falfelületű, félkörös záródású ablakokkal megvilágított templomtér délnyugati részén faoszlopos orgonakarzat épült, rajta hangszerrel. Az épület berendezése a 19-20. sz. fordulója körül készült.

A torony ötödik emeletén lévő harangszinten három harang lakik: a kis harangot 1660-ban, míg a két újabbat 1924-ben öntötték. Megőrződött a régi toronyóra ma már nem működő szerkezete is. A templom körül temető terül el, néhány szép 19-20. századi síremlékkel, köztük Berecki Miklós 1848-as szabadságharcos sírjával.

A jónak mondható állapotú épületet a bő 200 fős gyülekezete rendszeresen használja, így az korlátozottan veszélyeztetett.

(A leírás Istvánfi Gyula (szerk.): Erdélyi római katolikus templomok – Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. című mű segítségével készült.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-10-27 15:02:23