Szent Mihály plébániatemplom






Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 25,613'
Hosszúság (lon):
E 17° 47,817'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Námestie svatého Michala
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Jelenlegi formájában keletelt, háromhajós, nagyméretű gótikus épület, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, nyugati részén jellemzően reneszánsz stílusú toronnyal. A templomtól északkeletre a később épült Szent Anna kápolna áll.
A Szent Mihály titulusú templom legkorábbi magja a tatárjárás után épült, az első említése a pápai tizedjegyzékben 1332 és 1337 közöttről származik. Az eredeti épület kibővítésére a 15. században, az akkor birtokos Újlaky-család kezdeményezésére került sor gótikus stílusban. A templomtest ekkor nyerte el a mai tömegét és részleteinek java is ekkorról származik. Szintén a 15. században, annak harmincas éveiben a huszita veszély miatt megerődítették, fallal vették körül, ennek a lebontására csak a 18. században került sor.
Ma több mint 45 méter magas tornyát 1610-ban építették ki reneszánsz stílusban (ekkor készült el a körbe futó erkély), a nyugati fal és az itt nyíló bejárat azonban középkori, 15. századi. A kaput a négy evangelista egykorú kőszobra díszíti (az adatfelvételkor három volt a helyszínen látható). A 19. században készült timpanon kivételével a kapu őrzi a több mint 600 évvel ezelőtti megjelenését.
A 16. században a templomot a protestáns gyülekezet használta, majd evangélikus lett. A 17. század végén rekatolizálták, belső díszítései, berendezései is így jobbára barokk stílusúak, keresztelőkútja azonban 1563-ban készült. Barokk főoltárát 1928-ban neogót oltárra cserélték. Eredeti berendezése volt a II. Lajos király adományozta, fából készült mariazelli Madonna-szobor, amely később az Erdődy-család gyűjteményébe került.
A Szent Mihály titulusú templom legkorábbi magja a tatárjárás után épült, az első említése a pápai tizedjegyzékben 1332 és 1337 közöttről származik. Az eredeti épület kibővítésére a 15. században, az akkor birtokos Újlaky-család kezdeményezésére került sor gótikus stílusban. A templomtest ekkor nyerte el a mai tömegét és részleteinek java is ekkorról származik. Szintén a 15. században, annak harmincas éveiben a huszita veszély miatt megerődítették, fallal vették körül, ennek a lebontására csak a 18. században került sor.
Ma több mint 45 méter magas tornyát 1610-ban építették ki reneszánsz stílusban (ekkor készült el a körbe futó erkély), a nyugati fal és az itt nyíló bejárat azonban középkori, 15. századi. A kaput a négy evangelista egykorú kőszobra díszíti (az adatfelvételkor három volt a helyszínen látható). A 19. században készült timpanon kivételével a kapu őrzi a több mint 600 évvel ezelőtti megjelenését.
A 16. században a templomot a protestáns gyülekezet használta, majd evangélikus lett. A 17. század végén rekatolizálták, belső díszítései, berendezései is így jobbára barokk stílusúak, keresztelőkútja azonban 1563-ban készült. Barokk főoltárát 1928-ban neogót oltárra cserélték. Eredeti berendezése volt a II. Lajos király adományozta, fából készült mariazelli Madonna-szobor, amely később az Erdődy-család gyűjteményébe került.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2015-06-08 15:56:06
Közeli objektumok
Szent Anna kápolna (0.039 km)
Szentlélek-ispotály (0.219 km)
Vasúti híd (1.175 km)
Lipótvári erőd (2.575 km)
Lipótvári híd (2.920 km)
Téglahíd (7.569 km)
Nepomuki Szent János-szobor (7.571 km)
Szent György római katolikus plébániatemplom (8.059 km)
Sándor-kastély (10.585 km)
Szűz Mária-plénániatemplom (12.473 km)