Szent Simon plébániatemplom

Forrás: wikipedia.org
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 14,708'
Hosszúság (lon):
E 25° 53,363'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
HR-II-a-A-12775
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Csatószeg, 3 szám
Egyéb adat:
A település közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik
Rövid leírás:
Csíkszentsimon a Szent Simon tiszteletére szentelt templom után kapta nevét. Érdekessége az, hogy a templom a pár száz méterre délre fekvő Csatószegen épült, amellyel a legújabb időkig egy egyházközséget alkotott. Mivel a mai templom a késő gótikus stílus képviselője, egy régebbi templom létezését feltételezik, amely a pápai tizedjegyzék előtt és idején állott.
A szentély eredeti gótikus építmény. Apszisa poligon záródású, az egykori hálóboltozat bordáinak jeleivel, helyeivel. A déli bejáró és a sekrestye ajtókerete gótikus. Épen megőrzött szentségfülkéje a legszebbek közé sorolható. A templom többi részét barokkosan átalakították. A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett szárnyasoltár a XVI. század második negyedéből. A szárnyak képei: 4 kép az angyali üdvözlettől Jézus születéséig, és 4 kép 8 női szentről. Keretelését reneszánsz levélsor díszíti. Keresztelőmedencéjén három stílus figyelhető meg: román kori kehely alatt gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz.
1767-ben a templom újítására szervezett gyűjtésről van adat. Az újításkor tüntetik el a gótikus ablakokat és boltozatokat. 1846-ban a tornyot építik újjá. Az ekkor előkerült oklevélből kitűnik, hogy építésének ideje 1664–1670 közötti évekre esik. A templomhoz Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna csatlakozik.
Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Köpeczi Sebestyén József: Régi székely népi eredetű műemlékeink. In: Erdélyi Tudományos Füzetek, 126., 1941.
A szentély eredeti gótikus építmény. Apszisa poligon záródású, az egykori hálóboltozat bordáinak jeleivel, helyeivel. A déli bejáró és a sekrestye ajtókerete gótikus. Épen megőrzött szentségfülkéje a legszebbek közé sorolható. A templom többi részét barokkosan átalakították. A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett szárnyasoltár a XVI. század második negyedéből. A szárnyak képei: 4 kép az angyali üdvözlettől Jézus születéséig, és 4 kép 8 női szentről. Keretelését reneszánsz levélsor díszíti. Keresztelőmedencéjén három stílus figyelhető meg: román kori kehely alatt gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz.
1767-ben a templom újítására szervezett gyűjtésről van adat. Az újításkor tüntetik el a gótikus ablakokat és boltozatokat. 1846-ban a tornyot építik újjá. Az ekkor előkerült oklevélből kitűnik, hogy építésének ideje 1664–1670 közötti évekre esik. A templomhoz Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna csatlakozik.
Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Köpeczi Sebestyén József: Régi székely népi eredetű műemlékeink. In: Erdélyi Tudományos Füzetek, 126., 1941.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-18 13:57:40
Közeli objektumok
Endes Miklós-kúria (1.008 km)
Szent Márton plébániatemplom (3.947 km)
Szent Margit kápolna (4.124 km)
Henter-kúria (4.246 km)
Pestisemlék (4.408 km)
Szent Kozma és Damján plébániatemplom (4.432 km)
Szent Imre plébániatemplom (4.484 km)
Úrnapja temetőkápolna (6.912 km)
Szent István király plébániatemplom (7.831 km)
Római katolikus plébániatemplom (8.091 km)