Szerednyei vár




Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 32,337'
Hosszúság (lon):
E 22° 29,871'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A Munkács felé vezető főút mellett
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Bár a környezete elég dimbes-dombos, a szerednyei vár sík terepen épült. A vár egy négyzetes alaprajzú lakótoronyból áll, amelyet sáncok vettek körül, az egyik valószínűsíthetően vizesárok volt. A torony külső mérete 18,5 x 18,5 m, falainak vastagsága 2,6 m. A falak simára vágott kövekből épültek, a sarkokon nagyméretű kváderkövekből. A fennmaradt falak magassága 8-9 m, de egyes részeken 12 m is maradt. A belső részen megmaradt gerendalyukak alapján a vár legalább 3 szintes lehetett, de nem kizárt, hogy 4 szintes volt.
A torony bejárata a nyugati oldal 2. szintjén volt, megközelítése felhúzható létrával történt. A földszinten egyáltalán nem volt bejárat. Az egyes szinteket csigalépcsők kötötték össze, ezek maradványai még ma is láthatók.
A szájhagyomány szerint a várat a templomos lovagok építették, de ez nem bizonyított. Pontos építési idejét nem ismerjük, típusából ítélve keletkezése a XII.-XIV. századra tehető, a középkori erődítések klasszikus példáját képviseli. A XIV-XV. század folyamán a Drugeth, majd a Pálóczi család birtokolta. A Pálócziak kihalása után 1526-ban a Dobó családé lett. Leghíresebb birtokosa a törökverő hős, az egri vár védője, Dobó István volt. A Rákóczi szabadságharc idején a vár erősen megrongálódott, lényegében azóta áll romos állapotban. Az elmúlt évek során állagmegóvási munkák történtek. Állapota nem a legjobb.
A torony bejárata a nyugati oldal 2. szintjén volt, megközelítése felhúzható létrával történt. A földszinten egyáltalán nem volt bejárat. Az egyes szinteket csigalépcsők kötötték össze, ezek maradványai még ma is láthatók.
A szájhagyomány szerint a várat a templomos lovagok építették, de ez nem bizonyított. Pontos építési idejét nem ismerjük, típusából ítélve keletkezése a XII.-XIV. századra tehető, a középkori erődítések klasszikus példáját képviseli. A XIV-XV. század folyamán a Drugeth, majd a Pálóczi család birtokolta. A Pálócziak kihalása után 1526-ban a Dobó családé lett. Leghíresebb birtokosa a törökverő hős, az egri vár védője, Dobó István volt. A Rákóczi szabadságharc idején a vár erősen megrongálódott, lényegében azóta áll romos állapotban. Az elmúlt évek során állagmegóvási munkák történtek. Állapota nem a legjobb.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-09-28 23:08:25
Közeli objektumok
Pálos kolostor feltételezett romjai (13.992 km)
Rotunda (körtemplom) (13.999 km)
Görög katolikus templom, rotunda (14.000 km)
Római katolikus templom (14.225 km)
Ungvári vártemplom romjai (16.732 km)
Ungvári vár (16.812 km)
Nevickei vár (17.061 km)
Görög katolikus püspöki palota és székesegyház (17.162 km)
Zsinagóga (17.228 km)