Talmács vára

A képek forrása: www.varak.hu

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 39,190'
Hosszúság (lon):
E 24° 16,296'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A falutól délkeletre lévő hegy tetején.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Szebeni-havasok Resinári hegysorának K-i végében, az É-ról érkező Szeben (Cibin) folyócska és a Ny-ról jövő Cód patak találkozásánál fekszik Nagytalmács (Talmesch, Tălmaciu) falu, nevét 1265-ben említik először „Tolmach” néven.
A Vöröstoronyi-szorost védő három vár (Talmács vára, Vöröstorony, Lator-vár) közül az északi erődítménynek, Talmács várának (vagy Koronavárnak, Landskron) romjai koronázzák a településtől délre eső hegy tetejét. 1370-ben Nagy Lajos király a szebeniekhez küldött rendeletében arra kötelezi a várost, hogy a Vöröstoronyi-szoros védelmére itt várat építsenek. Az 1376-ra már felépült erődítmény helyén korábban egy megerősített kolostor állt, melyet néhány évvel a rendelet kiadása előtt Vlaicu havasalföldi vajda pusztított el, rést ütve ezzel a szoros amúgy is gyengének bizonyult védelmi rendszerén. 1376-ban Schatfeneck János a várnagy. A megépült erős kővár 1453-ig királyi várként szerepelt - s mint ilyen az erdélyi vajda igazgatása alá tartozott -, ekkor V. László király az addig Fehér vármegyéhez tartozó várat a szorost védő másik két erősséggel - Vöröstoronnyal és Lator-várral -, valamint a hozzájuk tartozó hét faluval együtt a szebeni szász székhez csatolta. A király ugyan elrendelte a talmácsi vár lerombolását - miként ezzel egyidejűleg a másik kettő megerősítését is -, de ez nyilván nem következett be, mert 1535-ben Majláth István erdélyi vajda erővel elfoglalta a János királlyal szembeszegülő szebeniek által őrzött Talmács várát, ámbár ezután a vajdának elzálogosított várat 1539-ben Szeben városa 2000 forintért kiválthatta, s így az ismét a szászok birtokába került. Hogy a vár mikor pusztult el, nem tudjuk.
Manapság a várba látogatót a K-i oldalon a kaputorony tekintélyes romja fogadja. A hegytető alakját követő, ovális formájú, 100 x 45 m-es alapterületű vár D-i oldalán mély árok húzódik. A keleten, délen és nyugaton állt tornyoknak ma már csak csekély csonkjai meredeznek. A vár külső kerítőfalának alapjai itt-ott még állnak, a belső épületek szinte teljesen elpusztultak.
A leírás forrása: karczag Ákos 6 www.varak.hu
A Vöröstoronyi-szorost védő három vár (Talmács vára, Vöröstorony, Lator-vár) közül az északi erődítménynek, Talmács várának (vagy Koronavárnak, Landskron) romjai koronázzák a településtől délre eső hegy tetejét. 1370-ben Nagy Lajos király a szebeniekhez küldött rendeletében arra kötelezi a várost, hogy a Vöröstoronyi-szoros védelmére itt várat építsenek. Az 1376-ra már felépült erődítmény helyén korábban egy megerősített kolostor állt, melyet néhány évvel a rendelet kiadása előtt Vlaicu havasalföldi vajda pusztított el, rést ütve ezzel a szoros amúgy is gyengének bizonyult védelmi rendszerén. 1376-ban Schatfeneck János a várnagy. A megépült erős kővár 1453-ig királyi várként szerepelt - s mint ilyen az erdélyi vajda igazgatása alá tartozott -, ekkor V. László király az addig Fehér vármegyéhez tartozó várat a szorost védő másik két erősséggel - Vöröstoronnyal és Lator-várral -, valamint a hozzájuk tartozó hét faluval együtt a szebeni szász székhez csatolta. A király ugyan elrendelte a talmácsi vár lerombolását - miként ezzel egyidejűleg a másik kettő megerősítését is -, de ez nyilván nem következett be, mert 1535-ben Majláth István erdélyi vajda erővel elfoglalta a János királlyal szembeszegülő szebeniek által őrzött Talmács várát, ámbár ezután a vajdának elzálogosított várat 1539-ben Szeben városa 2000 forintért kiválthatta, s így az ismét a szászok birtokába került. Hogy a vár mikor pusztult el, nem tudjuk.
Manapság a várba látogatót a K-i oldalon a kaputorony tekintélyes romja fogadja. A hegytető alakját követő, ovális formájú, 100 x 45 m-es alapterületű vár D-i oldalán mély árok húzódik. A keleten, délen és nyugaton állt tornyoknak ma már csak csekély csonkjai meredeznek. A vár külső kerítőfalának alapjai itt-ott még állnak, a belső épületek szinte teljesen elpusztultak.
A leírás forrása: karczag Ákos 6 www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-06-06 14:18:42
Közeli objektumok
Vöröstorony (2.986 km)
Redoutok (4.229 km)
Törttorony (7.212 km)
Evangélikus erődtemplom (8.564 km)
Cód vára (Höngeburg) (10.480 km)
Feleki várhegy (11.300 km)
Evangélikus erődtemplom (11.463 km)
Evangélikus erődtemplom (11.636 km)
Evangélikus erődtemplom (13.581 km)
Evangélikus templom (14.902 km)