Megújulásunk támogatója:  

Tatárvár


A képek forrása: www.varak.hu

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 43,408'
Hosszúság (lon):
E 25° 39,413'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól északkeletre lévő Várhegyen.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Barcaszentpéter várának mindmáig ismeretlen a története. Dénes József várkutató szerint egyike lehetett a német lovagrend II. Endre királyunk által 1225-ben elfoglalt, 1211 után épült öt erős kővárának. A hegyet és a rajta álló templomot 1240-ben említi először fennmaradt oklevél „Ecclesia Mons sancti Petri” formában, ami arra utalhat, hogy a várban épült templomot ekkor már a hegy aljában települt szász község lakói használták plébániatemplomuk gyanánt. Magát a várat a király leromboltathatta a lovagoktól történt elfoglalását követően. Később lent a faluban felépült a nagy templom és a falura vonódott át a Petersberg név is, melyet időnként Petersburg formában is használtak. A hegy a rajta épült vár kápolnájáról kaphatta nevét, magát a várat talán Petersburgnak hívhatták a lovagok. Ez aligha független attól a ténytől, hogy a lovagrend nagymestere Hermann von Salza 1224-ben közvetlenül a pápai állam fennhatósága alá kívánta helyezni a magyar királyságtól elszakítani szándékozott lovagrendi területet. A szomszédos Földvárat, a lovagrend székhelyét ezzel párhuzamosan Marienburgnak nevezték el.
Orbán Balázs könyvében jó leírást adott a várról. A belső terület peremén falrakat csalhatatlan nyomait észlelte. Tudósítása szerint a 19. század közepén még emlékeztek az idősebb emberek a vár betöltött kútjának (ciszternájának?) kőrakatára is. A várbelsőben 2004 nyarán Dénes József a helyszínen habarcsmaradványokat és középkori téglákat észlelt. Utóbbiak talán a templomból származhatnak. A vár helye és emléke fennmaradt, de eredeti építési kora és szerepe már elfelejtődött, hisz a lakosok az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismerték, ami a népi emlékezet korlátozott voltát - ám mégis mindent értelmezni akaró hajlamát szemlélteti.

A hegyen 1400-ban egy Szent Gervasius – magyarosan Szent Gyárfás – kápolnát említenek, mely ekkor a pápától búcsúengedélyt kapott. Valószínű tehát, hogy a falubeli templom felépítésekor a hegyen álló régi templom új titulust kapott s a Szent Péter patrociniumot az új plébániatemplom vette át.

A Várhegy csúcsán lévő, szabálytalan ovális alaprajzú, kb 70x45 m átmérőjű várból ma már jobbára csak az egykori falakra, árkokra utaló terepalakulatok maradtak meg.

A leírás forrása: Dénes József / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-20 13:52:33
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.