Teleki-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 40,184'

Hosszúság (lon):

E 24° 38,715'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu délnyugati részén, a Maros partja közelében.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az egykor a „Maros ékköve”, ill. a „legszebb erdélyi kastély” címekkel joggal illetett, nagy múltú épület mai formájában barokk stílusú. A szimmetrikusan szerkesztett, „U” alaprajzú, egy emeletes kastély fölött pompás barokk manzárd tető emelkedik. A kastélyt körülvevő, nyugaton a Maros partjára támaszkodó, nagy kiterjedésű tájképi kert jellegű, gyönyörű őspark a több évtizedes elhanyagoltság ellenére is kiemelt értéket képvisel. Az egykori várárok helyén egykor tavat alakítottak ki, amely részben ma is létezik. Megmenekült néhány, a parkban lévő képzőművészeti alkotás is.

Az első gernyeszegi vár építését Biró József 1437 és 1467 közé helyezi. A vár a következő két évszázadban különböző családok tulajdonába került; általában házasságok révén, de néha vagyonelkobzások következtében is. Teleki Mihály kancellárnak 1675-ben adományozta I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

A XVII. század első felében Teleki Mihály özvegye lakott a várban. Az idő múltával a vár mind romosabb és romosabb lett, eljött az ideje egy újjáépítésnek. A gernyeszegi kastély első tervét Mayerhoffer András készítette, de a felépült kastély Teleki József szellemét s az erdélyi mesterek modorát őrzi köveiben. A tervező sosem látta Erdélyt, Schmidt Pál a kivitelező pallér, aki 1789-ben bekövetkezett haláláig vezeti a munkát; utána többen, közöttük utóda, a vásárhelyi Topler János és végül fia, Schmidt Konstanz az építőmester. 1803-ig tart, míg a kastély elnyeri végleges alakját és a Telekieknek is három nemzedéke irányítja a munkát.

Már Teleki László elhatározta a régi romladozó vár teljes újjáépítését. Az építés első szakasza 1772-től, a régi vár romlott falainak lebontásától 1778 tavaszáig, Teleki László haláláig tart. Ez idő alatt a falak nagy része tető alá került.

A második világháború előtt a gernyeszegi levéltárban megtalálható iratokban részletesen követni lehet a rákövetkező 20 év munkálatait, amelyet Teleki József, a gernyeszegi kastély új ura ténylegesen irányított. Figyelemmel követhetjük a különböző szerződések tartalmát: egyezkedést a szovátai ácsokkal, az Abafáján lakó téglavető cigányokkal vagy az enyedi ablakkeret-készítőkkel. Teleki József döntésére vezethető vissza a régi vár alapjának további felhasználása. A mai kastély udvara azért is kissé zárt, mert részben követi a régi falak vonalát. A régi levéltár, amely a második világháborúban részben elpusztult, feleleveníti az építkezés hétköznapi problémáit, amelyeket ma is megfigyelhetünk. A sietség és a gyatra fedési munka, vagy a rossz anyagok használata megbosszulja magát és széles körű javításokat igényel. Ilyen eset volt a kupola fedése. Eleinte zsidely-tetőről szólt a terv, később a tetőt cserepezték és pléhvel vonták be. 1785-ben újra kellett pléhezni az egész tetőt, a fedélszéket is részben fel kellett bontani, mert a deszkák elkorhadtak.

II. József osztrák császár Teleki Józsefet 1782-ben Békés vármegye főispáni helytartójává, később Ugocsa főispánjává nevezte ki. Ettől kezdve József ritkán járt Erdélyben, de állandóan tájékozódott az építésről. Intézőinek és építőmestereinek a kivitelezés előtt minden részletet le kellett levelezniük vele, anélkül nem kezdhették el a munkálatokat. 1796. szeptember 1-én Teleki József súlyos betegség után ötvenyolc éves korában elhunyt Szirákon. A kastély befejezése így özvegyére, Roth Johannára és fiaira hárult. Az özvegy inkább Magyarországon élt, a kastéllyal nem nagyon törődött. Idősebb fia, Teleki László (született 1764. szeptember 8-án, meghalt 1821. március 24-én) vette át az építkezés meg a javítások irányítását. 1803-tól, amikor kinevezték pesti királyi táblabírónak, a legkisebb fiúra, akit ugyancsak Józsefnek hívtak, hárult a munkálatok befejezése. A fiatalabb Teleki József is külföldön tanult és kimondottan érdeklődött az építészeti és művészeti kérdések iránt.

Ezekben az időkben készült el a sáncban kialakított halastó, és alakítják át az épületet övező franciaparkot angolparkká. A sáncon át vezető három ívű híd kőkorlátját is ekkor építették. A kerti kapu a XIX. század első éveiben készült.

A következő nagyobb, dokumentált javítások 1905-1906-ban zajlottak Teleki Domokos és öccse, Géza idejében. Egyes ablakok elfalazása és egyéb kényelmi átalakítások kerültek sorra. Később Teleki Domokos lett Gernyeszeg tulajdonosa. A parkot és a kastélyt szobrok egész sorával díszítette. Budapestről, a Városmajor utca 28 sz. alatti telepről hét szobor került Gernyeszegre. A szobrokat valószínűleg Martinelli szobrászai készítették. Szintén ebből az időből származik a halastó körül elhelyezett négy groteszk törpefigura.

A legtökéletesebb összefoglalását a kastély hangulatának Bíró József fogalmazza meg az Erdélyi kastélyok című könyvében:

„A pesti mester [Mayerhofer András] a nemzeti rokokó legjellemzőbb kastélytípusának képét nyújtotta rajzában, de mire tető alá hozták a Marosparton, egészen erdélyivé hasonult át az architektonikus elképzelés. A régi vár árkokkal körülhatárolt helye szűkre zsugorítja az udvart, a homlokzatokon nem a játszi dísz uralkodik, hanem a tömör falsík, a biztonságos, de nehézkes konstrukció; megkeskenyednek az ablakok, kicsiny körökké szűkülnek össze az oválisok, eltűnnek a negédes szobrok az oromzatról s a tetőzet, a sorsüldözte „Babilon”, aránytalanul magas bádogkupolává súlyosodik. A főkapu felé kolozsvárias erkély kerül – onnan is szállítják a faragott köveket idáig – s az udvar árkádos folyosót kap. A genius loci félreismerhetetlenül nyomja rá bélyegét Gernyeszegre; a dísztelen homlokzatok természetesen nem csak az apa [az idősebb Teleki László], hanem az Angliát járt ifjú Teleki József ízlésének s a XIX. század eleje általános, a rokokótól már teljesen idegen stílusának is betudhatók. Erdély legnyájasabb kastélyának nevezi Hunfalvy János Gernyeszeget, amelyet történetileg is nevezetessé tesz aztán, hogy itt élt Teleki Domokos, a nagy reformpolitikus és történetíró és itt látta meg a napvilágot 1874-ben unokája, Bethlen István.”

A második világháború alatt Gernyeszegen átvonult a front. A kastély lakói még 1944. nyarán elmenekültek Pomázra egy Teleki-rokonhoz. 1945-ben, visszajövetelükkor csak a puszta falakat találták. A levéltárban térdmagasságban álltak a régi iratok, ott tartották a lovakat. Illetéktelen használók a bútorokat nagy részben elhordták vagy eltüzelték. A megmaradt régi iratokat és könyveket Teleki Mihály átvitte a marosvásárhelyi Teleki Tékába.

Az utolsó tulajdonos, Teleki Mihály családjával megpróbált még a kastélyban élni 1949-ig. Akkor, a kommunista diktatúra alatt elrendelt államosítás idején a családnak végleg el kellett hagynia a gernyeszegi kastélyt. Ez 2011-ig egy gyermek TBC-preventoriumnak adott otthont.

A leírás a kastély www.gernyeszeg.com című honlapja nyomán készült, az azt létrehozó Teleki Kálmán úr szíves engedélyével és segítségével. Közreműködéséért ez úton is kifejezzük köszönetünket.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-05 20:11:23