Torma-udvarház
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 11,630'
Hosszúság (lon):
E 24° 5,766'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BN-II-m-B-01641
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Csicsókeresztúr 288. szám - a falu főutcáján a templomtól keletre (Bethlen irányában) pár száz méterre, az Ilosva-patak hídja előtt, az utca északi oldalán.
Egyéb adat:
A faluban két Torma-kúria is volt. A másik Torma-ágból származott és élt a másik Torma-kúriában Torma Károly és Zsófia, mindketten az erdélyi régészet kiemelkedő személyiségei voltak a 19. sz. végén.
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű faluba a korábban a Partiumban lakó Torma család feltehetőleg a török támadások elől menekülve került a 16. században, itt szerezve birtokot.
Bár a Torma-udvarházat eddig a műemléki kutatások elkerülték, de az épület feliratai alapján vázlatosan ismerjük annak történetét. Építtetője Torma Kristóf lehetett, melyre egy 1593-as évszámos szemöldökkő utal. Fia 1627-ben bővítette a kúriát. Torma József 1782-ban építteti át a házat. A földszintes, téglalap alaprajzú, központi tömbből és ehhez csatlakozó mellékszárnyból álló kúria ma jellemző, klasszicista képe a 19. század közepén zajló felújítás és átépítés során alakult ki. Ekkor épült a ház két homlokzatára oszlopos portikusz. A ház barokkos tetőzetét és épülettömegét a 20. század második felében erősen átépítették.
Az épület legjelentősebb művészettörténeti értékei a nagyterem melletti, kisebb helyiség falába, valószínűleg a 18. század végén másodlagosan befalazott kőfaragványok. Ezek egyike a Torma család barokk címere, melynek képe leveles tormagyökér.
Az 1945-ös államosítás után a ház az önkormányzaté lett, mely a manapság folyamatban lévő restitúcióra \"tekintettel\" sorsára hagyta, még a legalapvetőbb karbantartást sem végzik. Teteje beázik, több boltozata beomlott.
Bár a Torma-udvarházat eddig a műemléki kutatások elkerülték, de az épület feliratai alapján vázlatosan ismerjük annak történetét. Építtetője Torma Kristóf lehetett, melyre egy 1593-as évszámos szemöldökkő utal. Fia 1627-ben bővítette a kúriát. Torma József 1782-ban építteti át a házat. A földszintes, téglalap alaprajzú, központi tömbből és ehhez csatlakozó mellékszárnyból álló kúria ma jellemző, klasszicista képe a 19. század közepén zajló felújítás és átépítés során alakult ki. Ekkor épült a ház két homlokzatára oszlopos portikusz. A ház barokkos tetőzetét és épülettömegét a 20. század második felében erősen átépítették.
Az épület legjelentősebb művészettörténeti értékei a nagyterem melletti, kisebb helyiség falába, valószínűleg a 18. század végén másodlagosan befalazott kőfaragványok. Ezek egyike a Torma család barokk címere, melynek képe leveles tormagyökér.
Az 1945-ös államosítás után a ház az önkormányzaté lett, mely a manapság folyamatban lévő restitúcióra \"tekintettel\" sorsára hagyta, még a legalapvetőbb karbantartást sem végzik. Teteje beázik, több boltozata beomlott.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-05-12 18:53:51
Az adatlap forrása:
Közeli objektumok
Szent István plébániatemplom (0.454 km)
Petrichevich-Horváth kastély (2.438 km)
Betegh-kúria (2.721 km)
Református templom (2.776 km)
Kudu vára (3.931 km)
Református templom (6.061 km)
Bethlen Pál-kastély (6.108 km)
Bethlen Pál-kastély (6.120 km)
Mikes-kastély (6.155 km)
Református templom (6.317 km)