Megújulásunk támogatója:  

Unitárius templom


Forrás: Alexandru Losonczy / Panoramio

Forrás: tubefan59 / Panoramio
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 28,273'
Hosszúság (lon):
E 24° 53,544'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 1
Magyar történelmi jelentőség: 1
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Háromfalu néven egyesített község délnyugati részét képező Csókfalva központjában, a főutca nyugati oldalán.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Szovátától DNy-ra, a Marosszéki dombvidék Nyárádmelléki ágában, 366 m magasan, az itt DNy-ra tartó Kis-Küküllő jobb oldalán fekszik Csókfalva (Cioc) község. Egykor Maros-Torda vármegyéhez tartozott. 1954-ben egyesült Atosfalvával és Székelyszentistvánnal, azóta Háromfalu a neve (Trei Sate).

1332-ben sacerdos de Chakafalua, 1567-ben Chijokfalwa, 1575-ben Chokfalwa, néven említik, sőt a falu korábban még Zarahrazahca néven is szerepelt. Orbán Balázs így számol be a faluról: „Szent-Istvánnal egészen egybe van épülve (csakis a Határpatak választja el) Csókfalva, hol reformátusok és unitáriusok nemcsak vegyesen laknak, hanem még templomai is e két vallásfelekezetüeknek ugyanazon kerítésben vannak foglalva. Néveredetére vonatkozólag a hagyomány azt tartja, hogy a letelepülők a felett tanakodtak, ha vajjon várost vagy falut építsenek-e? Hanem végre is a nagyobb rész falura határozván magát, rákiálták, hogy: csak falu. Egy más hagyomány meg egy itt járt király által megcsókolt leányról származtatja nevét; legvalószínűbb, hogy az Csókafalva volt, s csak később rövidült meg. Balázsi István krimi tatárrabságából 1660-ban érdekes levelet ír Csókfalvára nejéhez”.

A település a XVI. század utolsó harmadáig a szomszédos Szentistván filiája volt, ahonnan ekkor elvált s míg az egykori anyaegyházközség református hiten maradt, a csókfalviak zöme az unitárius hitet követte. A régi templomával és egyházi életével kapcsolatos írásos emlékek egyike említést tesz egy, az egyháznak 1748-ban adományozott ezüstpohárról, melynek felirata: "Zabo Benedek leánya Kata asszony, 1612." Újabb, unitárius temploma 1792-98 között készült, dísztelen, de arányait tekintve formás épület, a régi berendezéséből a barokk stílusú pulpitus egy része maradt meg.

A templom lőréses kerítőfala részben ma is áll a keleti és a déli oldalon, ez valószínűleg a korábbi templom idejéből származik. A kerítőfalon néhány kulcslyuk alakú lőrést figyelhetünk meg.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 642. http://varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2017-01-14 17:18:54
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.