Megújulásunk támogatója:  

Városháza (régi Megyeháza)


A képek forrása: zrenjaninheritage.com


Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 22,842'
Hosszúság (lon):
E 20° 23,397'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Trg slobode 10/ Szabadság tér 10
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A ma is álló épület építése 1816-ban kezdődött az 1807. évi nagy tűzvész után, amelyben Nagybecskerek szinte teljes központja leégett. A terveket Fischer József építészmérnök készítette. A barokk stílusú épület 1820-ban készült el.

Az 1779-től Torontál vármegye székhelyeként szolgáló nagybecskereki Megyeháza bővítésre szorult a megnövekedett közigazgatási teher következtében. Pártos Gyula és Lechner Ödön budapesti építészmérnökök tervei alapján átépítették és két oldalszárnnyal kibővítették az épületet. Az 1885-ben megkezdett átépítés alkalmával előkerültek az 1711-ben lebontott vár alapfalai, továbbá emberi maradványok és egyéb tárgyi leletek.* Az 1887-ben befejezett épület az akadémizmus jegyeit viseli neobarokk elemekkel. A tetőzet Zsolnay cserepeket kapott, a főlépcsőt a cseh származású Eduard Kracman üvegesmester vitrázsai (Bölcsesség, Igazság, Erő) díszítik.

Az épületben 135 irodahelyiséget labirintusszerű folyosók kötnek össze. Az első emeleten eredetileg az ispán és alispán hivatali és magánhelyiségei voltak. Kiemelkedő szépségű a Barokk terem (Nagyterem), illetve a Kék Szalon. Ezeket a helyiségeket ma hivatalos és kulturális eseményekkor használják. Az épület a nagybecskereki körzet adminisztrációs központjaként szolgál.
A hintósfogatok egykori főkapuja az udvarban lévő ligetbe vezet, ahol a nagybecskereikek kikapcsolódhatnak.

* A várfal előkerülésekor a várról Szentláray Jenő készített felmérést és tanulmányt. Szentláray J.: A becskereki vár. MTA Értekezések a Történeti Tudományok Köréből XII/10. Budapest 1886. (http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol12/B3391210.pdf)

Forrás:
Majstorović, V. – Karavida, V. – Kojičić, B.: Poznati arhitekti i njihove građevine u Velikom Bečkereku krajem XIX i početkom XX veka. Zrenjanin 2009.
Reiszig E. – Alexich B. – Haraszthy L.: Torontál vármegye története. In: Borovszky S. (szerk.), Torontál vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest 1912. (http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0024/14.html)
Stanić, R. et al. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2013-04-03 12:51:01
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.