Várpalánkai Jézus Szíve római katolikus plébániatemplom


Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 25,952'
Hosszúság (lon):
E 22° 41,039'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Gróf Schönborn utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Közvetlenül a munkácsi várhegy alatt alakult ki Várpalánka község. A 17. század végén széles árokkal övezték és palánkfallal erősítették meg e területet, így a fölé emelkedő hegyen épült kővár külső erődítésévé vált. Ekkor a várhegy és a külső, vízzel teli sáncok közé szorult területen még nem állott rendes falu. Csupán a vár katonaságának fa házai sorakoztak itt. Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban malmot és pénzverdét építettek ide. A szatmári békét követően a császári seregből leszerelt, német ajkú katonákat telepítettek le ide, ők lettek a falu első lakói. A palánkai lakosok, akik leszerelésüket követően gyakran kőműves mesterségbe kezdtek, a várkapitány irányítása alatt éltek, lelki gondozásukat pedig a várban szolgáló papok látták el.
1855-ben a várat katonai irányítás alól polgári közigazgatás alá helyezték és falai között börtönt hoztak létre. Eleinte politikai foglyokat, később mindenféle bűnözőt tartottak fogva itt. A volt katonák és családtagjaik ettől fogva már csak a faluban lévő kis templom miséit látogathatták. Itt a börtön lelkészei végeztek szolgálatot.
1840-ben átépítették a kápolnát.
1879-től a mindenkori munkácsi plébános irányította a közösség lelki életét. A régi kis kápolnába alig 100 ember fért be, ezért új templom építését határozták el. Ezt végül 1912 október 20-án szentelték fel. A szovjet kommunista diktatúra idején, 1958-ban a templomot elvették az egyháztól és mindenféle polgári célra, így pl. mozinak is használták.
Az egyházközséget 1989-ben alapították újra. A katoliuks közösséget zömében magyarok és németek alkotják. 1991-ben felújították a templomot. Az 1998-as árvíz során megsérült, de helyreállították és belsejét is felújították. E munka végén, 2001-ben áldotta meg a templomot Majnek Antal püspök.
A liturgia nyelve: magyar és német.
A leírás adatainak forrása: Kárpátalja. Római katolikus templomok. Szerk.: Pápai Zsuzsanna, Munkács, 2003.Képek forrása: Google Earth
1855-ben a várat katonai irányítás alól polgári közigazgatás alá helyezték és falai között börtönt hoztak létre. Eleinte politikai foglyokat, később mindenféle bűnözőt tartottak fogva itt. A volt katonák és családtagjaik ettől fogva már csak a faluban lévő kis templom miséit látogathatták. Itt a börtön lelkészei végeztek szolgálatot.
1840-ben átépítették a kápolnát.
1879-től a mindenkori munkácsi plébános irányította a közösség lelki életét. A régi kis kápolnába alig 100 ember fért be, ezért új templom építését határozták el. Ezt végül 1912 október 20-án szentelték fel. A szovjet kommunista diktatúra idején, 1958-ban a templomot elvették az egyháztól és mindenféle polgári célra, így pl. mozinak is használták.
Az egyházközséget 1989-ben alapították újra. A katoliuks közösséget zömében magyarok és németek alkotják. 1991-ben felújították a templomot. Az 1998-as árvíz során megsérült, de helyreállították és belsejét is felújították. E munka végén, 2001-ben áldotta meg a templomot Majnek Antal püspök.
A liturgia nyelve: magyar és német.
A leírás adatainak forrása: Kárpátalja. Római katolikus templomok. Szerk.: Pápai Zsuzsanna, Munkács, 2003.Képek forrása: Google Earth
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-04-24 15:12:21
Közeli objektumok
Millenniumi honfoglalás-emlékmű (0.258 km)
Munkácsi vár (0.271 km)
Egykori városháza (2.772 km)
Munkácsy Mihály emléktáblája (2.792 km)
Rákóczi-ház (2.807 km)
Szent Márton római katolikus székesegyház (2.964 km)
Szent Márton kápolna (2.981 km)
Református templom (3.080 km)