Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 16,263'

Hosszúság (lon):

E 14° 34,062'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kraljevica

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Kraljevica települése, Hreljin ősi városától nyugatabbra, a Bakari öböl kapujában helyezkedik el. A helység, Bakarachoz hasonlóan, Hreljin kereskedelmi és halászati kikötője volt. Noha a turisztikai kiadványokban gyakran idézik, hogy Kraljevicát először a 13. században említették meg (olyan helyként, mely menedéket nyújtott 1242-ben a mongolok elől menekülő IV. Béla magyar-horvát királynak), a település azonban egyike a tengermelléki városok legfiatalabbjainak, így valószínűleg csak a 15. században alapították meg. Először Portus Regius név alatt említődött meg, egy 1525-ös okiratban, amikor is Frangepán Bernardin gróf tulajdonában volt. Valamivel később (1544-ben), mint ahogy Hreljin is a Zrínyiek kezén található. A Zrínyiek építették Kraljevica Öreg (Stari) és Új (Novi) kastélyát is. Nem kizárható, hogy Kraljevica már annak előtte is kikötőként és faanyagraktárként szolgált, ahonnan leginkább Velencébe szállították a kitermelt fát. Zrínyi Péter építette ki itt azt a kikötőt, melynek helyén annak előtte valószínűleg egy halászfalu volt, mely a tonhalhalászat egyik legfontosabb központja volt. A kikötő forgalmának nagyon élénknek kellett lennie, mivel Novi Vinodolski lakosainak 1653-as urbáriumában, az ottani kapitány rendeletileg tiltotta meg, hogy több árút vegyenek, vagy adjanak el, mint Bakaracban, Bakarban és Kraljevicában összesen. Kraljevica lett a Zrínyi család adriai gazdasági és katonai tevékenységének a támaszpontja.
Kraljevicában két kastélyt is építettek, melyek rendeltetésük, illetve építési idejük alapján, inkább palotaként, mint erődítésként működtek. A kraljevicai Öreg várat (Stari grad, nevezik Zrínyi kastélynak is) közvetlenül az öböl fölött, a 17. században építették fel. Ez egy háromszintes épület, épületszárnyakkal mindkét, árkádokkal ellátott belső udvara körül. Az udvarokat kőlapokkal burkolták le. Az egyik udvar közepén egy ciszterna található, melynek káváján a C.P.A.Z (comes Petrus a Zrinio) felirat olvasható. A ciszternát egy alacsony, kőből épített fallal övezték. A kastély főhomlokzatán, egy masszív (1790-ben épült) harangtorony áll, míg a főhomlokzat mellett a Szt. Miklós templom egyhajós épülete található, melynek hajóját utólag keresztboltozattal boltozták be. A templom eredetileg só-raktárnak épült és csak a 18. században alakították át szakrális célokra. Az idők során számtalanszor átépített kastélyban helyezték el a parókiát, de számos közigazgatási hivatalnokot is itt szállásoltak el, aminek következtében a közigazgatási hivatal is ténylegesen ide költözött. Sőt, a közigazgatási hivatal szervezete, ma is az Öreg kastélyban található, de mellette számos üzlet és egy étterem is itt nyert elhelyezést. A kastély felsőbb emeleteit, lakások céljára alakították át.
Forrás:
Branko Nadilo: Građevinar folyóirat (2002.) 2,

Adatlapot készítette:

Patikus

Adatfelvétel ideje:

2011-06-09 11:22:09