Megújulásunk támogatója:  

Zsinagóga




Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 47° 19,417'
Hosszúság (lon):
E 16° 16,713'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Zsinagóga
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Hauptplatz (Fő tér) 3.
Egyéb adat:
Az utcafronton álló rabbiház kapualján keresztül közelíthető meg, a hátsó udvarban áll!
Rövid leírás:
A szalónaki zsidó hitközség a 17. század második felében alakulhatott.
A szerzési- és tartózkodási tilalmak megszűnése 1840-ben, és a különböző népcsoportok és rétegek elvándorlása a 19. század utolsó negyedében különösen erősen érintette a szalónaki hitközséget. A 19. század végén a hitközségieknek legalább a fele már Felsőőrött (Oberwart) vagy Nagyszentmihályon (Grosspetersdorf) élt. A hitközség nagy nehézségekkel küzdött emiatt. 1922-ben az utolsó rabbi is elhagyta Szalónakot és a felsőőri filiába költözött. 1930-ban Felsőőr saját hitközséget létesített, Szalónak leányközségként csatlakozott.
1697-ben 55 zsidó élt Szalónakon. A zsidó hitközség 1857-ben érte el legnagyobb létszámát 600 fővel. Ettől kezdve folyamatosan csökkent ez a szám. 1920-ig a szalónaki zsidók száma 59-re csökkent és 1934-ben már csak 19 zsidó élt itt. 1938-ban a náci Németország bekebelezte Ausztriát, ami a városszalónaki zsidóságra nézve is tragikus következményekkel járt. Szalónakon is kifosztották a zsidó üzleteket és a hátramaradott javakat a felsőőri náci párfunkcionáriusok adták el a lakosságnak. A szalónaki zsidó polgárok sorsáról nem sokat tudunk. Sok szalónaki zsidó időben el tudott menekülni, legtöbbjük Bécsen át külföldre.

A ma látható zsinagóga a rabbiházzal együtt a 18. századból származhat. Szokatlan módon a város főterén áll, igaz, nem utcafronton, hanem a rabbiház mögötti udvaron. Egyszerű kialakítású, téglalap alaprajzú, kívülről szinte dísztelen, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. A szakrális teret csehsüveg boltozatok fedik, melyet díszítőfestés borít. A falak mentén három oldalon karzatok állnak, amelyeken a szertartások idején a nők foglaltak helyet.

A zsinagógát az 1938. novemberi pogromok során megrongálták, de nem rombolták le. A kultúrtörténetileg értékes épület hosszú évekig üresen állt, míg 1988-ban renoválták. Azóta az Osztrák Béke- és Konfliktuskutató Diákközpont könyvtára található itt.

A leírás forrása:
Eva Schwarzmayer - Herbert Brettl - Koloszár Tamás - Balázs Edit - Szarka Lajos: Zsidó emlékek a Nyugat-Pannon EU régióban. (Burgenland, Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye). Szombathely, 2008.

A képek forrása: wikipedia.org
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-11-30 10:16:05
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.