Megújulásunk támogatója:  

Mindenszentek plébániatemplom







Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 7,454'
Hosszúság (lon):
E 18° 52,686'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról fennmaradt első, írásos forrás 1260-ban tesz említést. Szerepel a 14. sz. eleji ún. pápai tizedjegyzékben is, mint templomos hely. Vélhetőleg román stílusban emelt, első templomának ma látható, egyértelműen azonosítható maradványa nincsen. (A román kori részleteket a 18. században újraboltozott szentélyben sejtik.) A ma ismert legrégebbi részletek a templom 15. századi, gótikus stílusú átépítésének, bővítésének idejéből származnak. Legszebb és legismertebb ezek közül a templomhajó déli részén álló, kőből faragott, gótikus ajtókeret. A szemöldökgyámos ajtó keretköveit pálcatagos faragással díszítették. Fölötte szamárhátíves timpanon csatlakozik, melynek felületén középkori freskó maradványai láthatóak. A kapukeret legértékesebb része a szemöldökkő, amelybe középkori évszámot és magyar nyelvű rovásírásos szöveget véstek be. Az ismeretlen, szokatlan szövegre már a 19. században felfigyeltek. Rómer Flóris az évszámot 1485-nek olvasta és egyértelműen megállapította: nem valamilyen szláv, hanem magyar rovásírás található a kövön. A modern, szakszerű meghatározást Püspöki Nagy Péter végezte el. Szerinte a szöveg így hangzik: „1482. KŰRAKÓ JÁNOS MESTER”. A rovásemlék mindenképpen a székely-magyar rovásírás egyik igen korai, hiteles példánya. 1987-ben állítólag egy újabb rovásemlék is előkerült a templom tetőzetében, amely szintén az 1482-es évszámot tartalmazza.
Ugyancsak a gótika korából származik a szentély falában fennmaradt szentségtartó fülke. 1888-ban a közösség számára már túl szűknek bizonyult templom hajóját az út irányában 8 méterrel meghosszabbították. A számos átalakítás nyomán mára barokk-klasszicista kinézetűvé változott, egyhajós templom mai, sima deszkamennyezetét 1935-ben kapta. A torony a hajó nyugati végéből alig kiugorva helyezkedik el.
A templom oltárképét – rajta igen számos szent alakjával – Hammerlein Károly bécsi mester festette 1865-ben.

A leírás Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I., (Dunaszerdahely, 2008.) műve alapján készült.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-06-26 16:15:55
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.