Megújulásunk támogatója:  

Zichy-Ferraris-kastély






Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 3,137'
Hosszúság (lon):
E 17° 9,032'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Oroszvár
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A 18. századi épületet 1841-44 között építették át brit stílusú kastéllyá, Franz Beer tervei alapján. Mivel az épület barokk volt, még nem tiszta Tudor stílusú, hiszen alaprajzilag elődjét idézi a cour d honneur-ral (az U-alaprajzból adódó nyitott díszudvar). Berendezése neogót stílusú.
A maga korában az első magyarországi kastélyépület volt, ahol ez az új stílus megjelent.

Az épületről így ír Sisa József:
A katonai pályán induló gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877) 1837-ben kötött házasságot az angol Charlotte Strachannel, de csak apja halála után (1839), a katonai szolgálattól megválva gondolhatott kastélyépítésre. Politikai szerepet a kiegyezés után vállalt az országgyűlésben. Angolos stílusú kastélyát egy korabeli megemlékezés szerint „lelkes angol neje, sz. Strachan Saroltának ízlése s honi emlékek iránti gyöngédség s kegyelet befolyása alatt" alakította ki, s hagyomány úgy tartja, a nagy és díszes kastély költségeit a nagy hozományból fedezte. Bár az alapkőletételi emléklap a régi kastély lebontásáról beszél, valószínű, hogy az előző, cour d'honneur-ös barokk kastély alapfalait megtartották, és 1841-44-ben ezt felhasználva készült az új kastély. Terveit Franz Beer bécsi építész rajzolta, a kivitelezést Feigler Ignác pozsonyi építőmester irányította. Az ünnepélyes és jelképes alapkőletétel - valószínűleg a munkálatok jelentős előrehaladtával - 1843. június 11-én történt meg, jeles személyiségek jelenlétében.

Az angolos stílusában úttörő jelentőségű kastélyt sajátos kettősség jellemzi: hagyományos, cour d'honneur-ös alapelrendezése – ami az elődépület örökségének tűnik – ellentétben áll festői hatásra törekvő architektúrájával. „Várszerú" megjelenését lapos tetősík, a főpárkányzat lőréses pártázata, valamint az épület fontos pontjait található lőréses saroktornyocskák biztosítják. A középrizalit földszintjéhez bordás boltozatú kocsialáhajtó csatlakozik, melynek emelete lőréses mellvédű terasz. Az épület dobozszerű középtömbjét koronázó, viszonylag kicsi, két lépcsőben vékonyodó torony meglehetősen bátortalan, nem aknázza ki az építészeti formában rejlő lehetőségeket. Megoldása szerényebb léptékben hasonló az ugyancsak Franz Beer által tervezett frauenbergi (Hluboká, Csehország) kastélyéhoz. A várszerű forma az „egyházi gótiká”-ra inkább jellemző, kőrácsos erkélyekkel és csúcsíves nyílásokkal párosul, melyek közül a nagyterem hátsó, parkra néző ablaka a leghatalmasabb.

A középrizalitban található, tágas főlépcsőház az épület belső világában mind elhelyezkedés, mind művészi kialakítás szempontjából fontos szerephez jut. Benne a pillérekre támaszkodó, kétágú lépcsőt gótizáló motívumkokkal faragott fakorlát kíséri, terét gótikus jellegű, de lapos fabordázat fedi. Az emelet hátsó traktusának közepét két szint magasságú nagyterem foglalja el. Kialakítása rendkívül gazdag: falait és mennyezetét függőgyámokkal és csúcsívekkel kialakított faburkolat borítja, nagy, csúcsíves ablakát színes betétek töltik ki. A terem különleges dísze a faburkolatba foglalt, a lovagkor világát megidéző, magas művészi színvonalú pannó-ciklus. A terem az alsó helyiségben található öntöttvas támaszokon nyugszik. A többi termet részben faburkolat, részben stukkómennyezet díszíti. A földszinten található az egykori könyvtár, ahol a faragott fa mennyezeten – a helyiség rendeltetéséhez illeszkedő ikonográfia jegyében - írók és költők domborművű mellképei sorakoznak. A kastély eredeti terve a bal oldalszárny végén csillagboltozatos kápolnát jelöl. A 20. század elejé, már gróf Lónyay Elemér tulajdonossága idején a kastélyban volt egy pazarul berendezett török szoba is.

A tájképi jellegű kastélyparkot az országúttól kerítés választja el, a bejárat mellett portáslak áll. A kastély főhomlokzatával szemben, annak főtengelyében valamikor a századforduló után oroszlánszoborral koronázott oszlopot állítottak fel, az egykori egységes tájkert élénkítésére a főépület közelében süllyesztett partert alakítottak ki. A parkban nyolszögletes alaprajzú, lőréses mellvédű víztornyot és gótizáló virágházat emeltek, az utóbbi falába római köveket illesztve. A parkhoz a 19. század közepén híres kertészet tartozott.

A leírás forrása: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2011-06-01 15:10:31
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.