Megújulásunk támogatója:  

Arxavia-erőd


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 29,711'
Hosszúság (lon):
E 24° 18,260'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól délkeletre a szorosban.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Vöröstorony-szoros déli kijáratánál, a Déli-Kárpátok lejtőjén, a hegyvonulatot áttörő Olt folyó kanyarulatában, a jobb part fölé emelkedő lapos dombhátra épült Arxavia erődje. Nagyszeben (Sibiu) felől a 7. számú főúton jutunk át Râmniciu Vâlcea felé autózva a festői szépségű szoroson. Câinenii Mari-ba érve a folyókanyarban fekvő falu központja felé le kell térnünk a főútról. A falu keleti széle fölé emelkedik 10-15 m-el az a fennsík, amelynek keleti szélén ma is jól láthatóak a 18. századi erőd sáncai.

A dombhátnak az erőd előtti délnyugati részét ma mezőgazdasági területként hasznosítják. A földművelés itt mára már teljesen elpusztította az elővédműveket. Az erőd északkeleti és keleti oldalán a vasútépítés okozott súlyos károkat, ugyanis az itt meredeken az Olt fölé emelkedő dombhát oldalának egy részét el kellett bányászni amikor az 1890-es években a folyó mentén kiépítették a vasúti pályát. Ekkor pusztult el az északi bástya nagy része, és a keleti bástya majdnem teljes egésze.

Az alaprajza szerint hosszúkás téglalap alakú, eredetileg földből és téglafalazatból épített erőd négy sarkán egy-egy ötszög alakú bástya volt, amelyek közük a keleti a terepadottságok miatt csak félbástyaként készült. Az erődöt az északnyugati és a délnyugati oldalon széles szárazárok és ellenlejtő védte, a délnyugaton levő kapu előterét pedig egy elővédművel erősítették meg. A ma is jól látható árok szélessége kb 15 m. Az erőd mérete 300 x 140 m, a sáncok reletív magassága a külső oldalon helyenként eléri a 4-5 m-t.

Az 1715 és 1718 között vívott osztrák-török háború lezárásaként 1718-ban megkötötték a pozsareváci békét, amelynek értelmében a Habsburg Birodalomhoz csatolták a felszabadított magyar területeket Belgráddal együtt, valamint Olténiát. Az ezt követő időszakban az osztrákok több helyen támaszpontot építettek a meghódított területeken. Ekkor építtette az osztrák hadvezetés Arxavia erődjét is egy korábbi római castrum helyére, az akkoriban Via Carolinának nevezett főút mentén.

A törökkel 1737-ben ismét kiújult az ellenségeskedés amelynek nyomán az osztrák hadak orosz szövetségben háborúba kezdtek a Török Birodalommal. A hadiszerencse ezúttal a törökök sikerét hozta, akik mindjárt a háború elején visszafoglalták Olténiát. Az 1739-ben megkötött békében csak azt sikerült elérni, hogy Magyarország területe sértetlen maradjon, Olténia területe ismét a töröké lett, akik 1739 után Arxavia erődjét - pontosabban annak téglából épült részeit - lebontották.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-29 16:04:48
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Törttorony (10.973 km)
Vöröstorony (15.070 km)
Talmács vára (17.740 km)
Feleki várhegy (19.079 km)
Redoutok (21.861 km)
Ortodox kolostor (24.868 km)