Megújulásunk támogatója:  

Arxavia-erőd


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 29,711'
Hosszúság (lon):
E 24° 18,260'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól délkeletre a szorosban.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Vöröstorony-szoros déli kijáratánál, a Déli-Kárpátok lejtőjén, a hegyvonulatot áttörő Olt folyó kanyarulatában, a jobb part fölé emelkedő lapos dombhátra épült Arxavia erődje. Nagyszeben (Sibiu) felől a 7. számú főúton jutunk át Râmniciu Vâlcea felé autózva a festői szépségű szoroson. Câinenii Mari-ba érve a folyókanyarban fekvő falu központja felé le kell térnünk a főútról. A falu keleti széle fölé emelkedik 10-15 m-el az a fennsík, amelynek keleti szélén ma is jól láthatóak a 18. századi erőd sáncai.

A dombhátnak az erőd előtti délnyugati részét ma mezőgazdasági területként hasznosítják. A földművelés itt mára már teljesen elpusztította az elővédműveket. Az erőd északkeleti és keleti oldalán a vasútépítés okozott súlyos károkat, ugyanis az itt meredeken az Olt fölé emelkedő dombhát oldalának egy részét el kellett bányászni amikor az 1890-es években a folyó mentén kiépítették a vasúti pályát. Ekkor pusztult el az északi bástya nagy része, és a keleti bástya majdnem teljes egésze.

Az alaprajza szerint hosszúkás téglalap alakú, eredetileg földből és téglafalazatból épített erőd négy sarkán egy-egy ötszög alakú bástya volt, amelyek közük a keleti a terepadottságok miatt csak félbástyaként készült. Az erődöt az északnyugati és a délnyugati oldalon széles szárazárok és ellenlejtő védte, a délnyugaton levő kapu előterét pedig egy elővédművel erősítették meg. A ma is jól látható árok szélessége kb 15 m. Az erőd mérete 300 x 140 m, a sáncok reletív magassága a külső oldalon helyenként eléri a 4-5 m-t.

Az 1715 és 1718 között vívott osztrák-török háború lezárásaként 1718-ban megkötötték a pozsareváci békét, amelynek értelmében a Habsburg Birodalomhoz csatolták a felszabadított magyar területeket Belgráddal együtt, valamint Olténiát. Az ezt követő időszakban az osztrákok több helyen támaszpontot építettek a meghódított területeken. Ekkor építtette az osztrák hadvezetés Arxavia erődjét is egy korábbi római castrum helyére, az akkoriban Via Carolinának nevezett főút mentén.

A törökkel 1737-ben ismét kiújult az ellenségeskedés amelynek nyomán az osztrák hadak orosz szövetségben háborúba kezdtek a Török Birodalommal. A hadiszerencse ezúttal a törökök sikerét hozta, akik mindjárt a háború elején visszafoglalták Olténiát. Az 1739-ben megkötött békében csak azt sikerült elérni, hogy Magyarország területe sértetlen maradjon, Olténia területe ismét a töröké lett, akik 1739 után Arxavia erődjét - pontosabban annak téglából épült részeit - lebontották.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-29 16:04:48
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Törttorony (10.973 km)
Vöröstorony (15.070 km)
Talmács vára (17.740 km)
Feleki várhegy (19.079 km)
Redoutok (21.861 km)