Megújulásunk támogatója:  

Feketeházy-kripta








Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,916'
Hosszúság (lon):
E 17° 52,015'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Síremlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Hlavná (Fő) utca, a városi köztemető közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Feketeházy család Csehországból vándorolt be Vágsellyére. Feketeházy (eredeti nevén Csernohausz) Domonkos 1810-ben még odakint született. Nevét Vágsellyére költözése után, de még házasságkötése előtt magyarította. Kántortanítóként dolgozott itt, így az iskola épületében lakott, feleségével és hat gyermekével.

Domonkos és apósa, Fekete József építtették fel a családi temetkezőhelynek szánt kriptát a vágsellyei városi temetőben, a bejárat fölötti felirat szerint 1891-ben, neogótikus stílusban. A közel négyzetes alaprajzú épületet magas, kereszt tengelyű, fémlemez héjalatú nyeregtető fedi, a tetőgerincek találkozásánál huszártoronnyal. Déli része egy alápincézett, kiemelt járószintű, kovácsolt vas korláttal övezett, nyitott terasz, amely alatt már a kripta helyisége húzódik. E teraszról egy szemöldökgyámos, neogót keretű ajtón jutunk be a kripta földszinti kápolnaterébe.

A kriptában nyugvók közül a legismertebb személyiség kétség kívül a fenti gyermekek egyike, idősb Feketeházy János (1842-1927) nemzetközi hírű építészmérnök, a 19-20. század fordulójának leghíresebb és legtermékenyebb magyar hídépítő mérnöke. Vágsellyei elemi iskola után Nagyszombatban és Nyitrán járta a gimnáziumot, majd a bécsi műegyetemen megkezdett műszaki tanulmányait a zürichi politechnikumban zárta, mérnöki oklevél megszerzésével. Az Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságán helyezkedett el mérnökként. A Kiegyezést követően hazatért Budapestre, ahol a Magyar Vasútépítészeti Igazgatóságon, később a MÁV-nál dolgozott. A nagy tehetségű mérnök már pályája kezdetén igen komoly feladatokon (pl. a Boszporusz-csatorna építésén) dolgozhatott és működését folyamatos sikerek kísérték.

Ezen időszak a magyar vasutak jelentős bővítésének korszaka volt, így Feketeházynak rengeteg munkája akadt. Első sorban hidak tervezésével foglalkozott. Így ő tervezte pl. a budapesti Déli összekötő vasúti hidat (1873-76), a szegedi közúti Tisza-hidat (1883), a fiumei forgóhidat. Több jelentős hidat Feketeházy ötletei, műszaki megoldásai felhasználásával, mások terveztek meg. Ilyen a szintén budapesti Ferenc József- (ma Szabadság-) híd, az esztergomi Mária Valéria-híd, a komáromi közúti Erzsébet-híd, stb. Ő alkotta meg a vasúti hidak szabványterveit is, melyeket aztán szerte az országban több száz, netán több ezer példányban építettek meg, gyakran nem is ismerve annak eredeti tervezőjét.

Másik szakterülete a különféle, nagy méretű épületek vas tetőszerkezetének tervezése volt. Ezen munkái között is az ország legjelentősebb épületeit találjuk: a budapesti Fővám téri Vámpalota (1870-74), a Keleti-pályaudvar nagycsarnoka (1874), a 22.000 m2-es Központi Fűtőház (ma: Északi Főműhely, 1886), az Operaház (1884), stb.

1892-es nyugdíjba vonulását követően is aktív társadalmi életet élt, majd az 1910-es években a fővárosból hazaköltözött Vágsellyére. Még közreműködött az első közúti Vág-híd megtervezésénél és kivitelezésénél. 1927-ben, 85 évesen érte a halál. Szülei és testvérei mellé temették a családi kriptába.

Idősebb Feketeházy János gyermekei közül János fia vitte tovább apja mesterségét. Saját építési vállalkozása ill. tervező irodája volt és Vágsellye környékén számos vízlevezető csatorna híd és építkezés (pl. a Vágóhíd) fűződik a nevéhez. Ő tervezte a Deáki és Alsószeli közötti vasbeton közúti hidat és a peredi templom karzatát.

A II. Világháborút követően a csehszlovák hatóságok a Feketeházy család több tagját meghurcolták, elvették állampolgárságukat, majd többségüket elüldözték lakóhelyükről: erőszakkal kitelepítették Magyarországra. Később közülük végül többen is a vágsellyei családi kriptában találtak végső nyughelyet. Az 1989-90-es rendszerváltást követően Vágsellyén Feketeházyról közösségi házat neveztek el és emléktábláját is felavatták.

A kriptát a közelmúltban felújították, így kitűnő állapotban van.

Az adatlap készítéséhez felhasználtuk Novák Veronika: A Feketeházy család. Sorsok alakulása a politikai változások tükrében c. írását. A képek forrása: wikipedia.org és www.podrezavaniemuriva.sk A portrén i. Feketeházy János szerepel, az építési felirat a Szabadság-hídról származik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-07-14 00:57:32
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.