Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Márton templom Szent Márton templom, Csajta
A település első írásos említése 1374-ből való. Az 1532-es török pusztítás után horvátokkal telepítették be a falut, s ma is jelentős számú horvát kisebbség él a településen. A Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomot 1818-ban kezdték ép...
Református templom Református templom, Érolaszi
A Székelyhíd-Margitta megyei út mellett fekvő települést először az 1291-1294-es püspöki tizedjegyzék említi Olozy néven. Később Sváb-Olaszi, majd 1880-tól Érolasziként szerepet. Az Olaszi helységnév a vallon telepesek népnevének birtoklását jelzi. A sváb előtag a lakók n...
Szent László-szobor Szent László-szobor, Nagyvárad
Nagyvárad már a 12. századtól a Szent László kultusz legfontosabb települése volt. A királyt itt, az általa alapított székesegyházban temették el, s a zarándoklatok során a sírjánál történt gyógyulások alapján avatták szentté. A településen a leghíresebb szobor Szent L�...
Szent László Római Katolikus Plébániatemplom Szent László Római Katolikus Plébániatemplom, Mezőbikács
A Nagyvárad–Arad főúton, Gyapjútól 4 km-re, kelet felé fekvő település első írásos említése 1291-ből származik, a püspöki tizedjegyzékben, Bykach néven jelenik. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar bika...
Tájház Tájház, Kapornak
Az Őrségben található települést 1428-ban említik először. A házat a 20. század elején építette téglából Skerlák Sándor kapornaki gazda. A téglalap alaprajzú épület ablakait díszes stukkók övezik. Az épületben borospince is található. Itt a hegyközség életéről...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink